Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Tanulmányok – Közelmények - Szőnyi Eszter: Római kori útadatok Győr megyében
TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. T. Szőnyi Eszter: RÓMAI KORI UTAD ÁTOK GYŐR MEGYÉBEN A feltárt területhez képest igen kevés helyen sikerült római út meglétét ásatással bizonyítani, pedig nyilvánvalóan minden egykori település valamilyen úton megközelíthető volt. Erre alapozta Lovas Elemér (Lovas 1937.) a római útrendszer megrajzolását, amely biztosan sok valós elemet tartalmaz, néhány azóta bizonyítást is nyert (1. a Csanakot elkerülő út építése során feltárt savariai út), azonban inkább jó lelőhely-felsorolásként, római kori topográfiaként, semmint valóban létező utak bizonyítékaként szolgálhat. Dolgozatunkban csak az egyértelmű útadatokat, elsősorban ásatással bizonyított útszakaszokat, az in situ talált mérföldköveket, kiásott v. légifotón megfigyelt limes objektumokat soroljuk fel, hogy inkább kevesebb, de valódi adattal járuljunk hozzá Nyugat-Pannónia úthálózatának jobb megismeréséhez. A vizsgált területen 2 - itinerariumban említett - birodalmi út: a limes út és a Brigetio-Savaria diagonális út, valamint az ezek által érintett települések útjainak megfigyeléséről tudunk beszámolni. (A Sopiane felé vezető út Győr megyei szakaszáról egyelőre nincs biztos adatunk.) Az utóbbi 50 év rendkívül intenzív talajmüvelése ezeket a jól megépített utakat is szinte eltörölte a felszínről, nyilvánvaló, hogy az egyszerűbb, kevésbé karbantartott harmad-negyedrendű utak lokalizálására nagyon kevés a remény. Területünkön településen kívül futó utakon kőburkolatot nem használtak, ez is megnehezíti megtalálásukat. A településeken belül a néha kővel burkolt, gondosabban karbantartott útrészletek jobban fennmaradtak, inkább megfigyelhetők. A Brigetio-Savaria út Arrabonáig közös a limes úttal, Arrabonától ágazik le DNy-i irányban Savaria felé. Arrabonáig ismert mérföldkövek CIL III 11341, 11342, Gönyün egy mérföldkő (X.J.M. R.A.32-74), amely sajnos megsemmisült, pontos állítási helye ismeretlen. Felirata már 1948-ban sem látszott. A gönyüi mérföldkő az út pontosabb lokalizálásában nem használható, belterületen, egy ma már be nem határolható gyümölcsösben került elő. A lelőhelyet nem sikerült azonosítani. Visy Zsolt elképzelése, hogy Gönyün a római út kb. a mai 10-es út helyén futott (Visy, 1989.47.). Amennyiben ez valós, úgy a közeljövőben kezdődő gázcsőfektetési munkákkal okvetlenül keresztezni kell az utat, kérdés, hogy az újabb technológiával ásott szűk árkokban sikerül-e. Ha pontosan a jelenlegi 10-es út alatt fekszik, úgy a gázcsőfektetésnél nem fogjuk nyomát találni. Gönyütől Győrig az út vonalát nem ismerjük, futását csak nagyjából sejtetik az utat kísérő felszíni nyomok alapján, sőt légifotóval is valószínűsíthető burgusok (Visy 1989.32.á.). Aburgusok sorát talán kiegészíthetjük egy új lelőhellyel Károlyházapusztától K-re, ahol a szántásban terepbejárással kis kiterjedésű római lelőhelyet sikerült meghatározni 1998-ban (R. A. 19-99.), a terepalakulatból azonban egyértelműen nem azonosítható az őrtorony. Lehetséges, hogy a lelőhely azonos a Lovas által mégy négyszögletes épületalapként számon tartott őrtoronnyal 83
