Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Jubileum
40 ÉVES AZ ARRABONA ARRABONA 37.1999. Jubileum Negyven évvel ezelőtt 1959 szeptemberének utolsó napjaiban jelent meg először az Arrabona, a győri múzeum évkönyve. Több évig tartó előkészület után kiadására az októberi múzeumi hónap keretében került sor. Megjelentetésének időzítése nem volt a véletlen műve: egyrészt ebben az esztendőben ünnepelték a Xántus János Múzeum jogelődjének tekinthető "Bencés Régiségtár" alapításának centenáriumát, másrészt a múzeum tudományos dolgozói felismerték, hogy kutatási eredményeik akkor válnak közkinccsé, ha munkáik megjelenhetnek egy speciális, szakmai igényeket vállaló periodikában. Az 1949-ben egyesített intézményt (Bencés gyűjtemény és Városi Múzeum) államosították és a két gyűjteményt a jelenlegi épületben (Apátúr-ház) helyezték el. A létrejött győri múzeumot a Művelődési Minisztérium önálló múzeumi osztály irányítása alá rendelték. Tíz év múlva, 1959-ben Győrött és a megye múzeumaiban olyan nagyságú rangos szellemi kapacitás alakult ki, amely parancsoló szükségletként igényelte egy rendszeresen megjelenő folyóirat kiadását, olyan publikációs fórum létrehozását, amelyben megjelenhetnek az itt dolgozó muzeológusok tudományos munkái. Dr. Uzsoki András régész, múzeumigazgató magára vállalta a folyóirat alapításának szakmai és engedélyeztetési előkészítését: tájékozódott az országos tudományos szakmai folyóiratok szerkesztési gyakorlatáról, megvizsgálta a vidéki városok kiadványait, s konzultált Csatkai Endre soproni múzeumigazgatóval és Mollay Károly professzorral a Soproni Szemle kiadásának és szerkesztésének tapasztalatairól. Mindjárt az indulást követően az évkönyv számára nagy segítséget adott tudományos értelemben Győrött, a városházán tartott, országos szintű II. Várostörténeti Konferencia 1963. november 4-5-én. (Akonferenciáról szóló "jelentés" olvasható Fügedi Erik tollából az Arrabona 1964-es 6. számában). Az induló kiadványnak nyilvánvaló volt a szerkesztési koncepciója: valamennyi muzeológiai ágazat (régészet, történet, néprajz, művészettörténet) kutatási témaköréhez kötődő dolgozatok és értekezések közlése, amelyek kiváló alkalmat adnak arra, hogy sokszínűség és változatos tematika jelenjen meg az egyes kötetekben. Nem beszélve arról az ösztönző, inspiráló légkörről, amit egy periodika puszta létezése is jelenthet a tudományos kutatások menetére, alakítására. Kezdet kezdetétől az volt a terv, hogy a megalakuló folyóirat csak a győri múzeum kiadványa legyen, s ennek megfelelően kell kialakítani a szerzői kört is. Neve nyilvánvalóan Arrabona lesz, mert Győrött nagy kultusza van a római kori régészeti emlékeknek. A szellemi háttér, az alkotó gárda megszervezését Uzsoki már korábban megkezdte: mindenkit mozgósított a győri és a megyéből elszármazott tudós szakemberek közül, akiknek kutatási témája kapcsolatba hozható Győrrel és a megyével. Ezen személyek mellett természetesen voltak olyanok is, akik ugyan nem itt születtek, de kutatási irányultságuk ide kötötte őket. Műfajilag az évkönyv felelt meg leginkább a követelményeknek, mert ez a kiadványtípus adta a legjobb és leggyorsabb megjelenési alkalmat a friss kutatási eredmények publikálására. 7
