Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

In memoriam - Dr. Jenei Ferenc (1905–1971)

ARRABONA 37.1999. IN MEMÓRIÁM évkönyv több kötete közölhesse tanulmányait az indulástól (1959-től) kezdve. Közben Pesten kötetei jelennek meg: a Képzőművészeti Alap Műemlékeink sorozatában a Régi győri házak (1959.), a Magyar Műemlékek sorozatában Koppány Tibor társszerzővel a Győr (1964.). Még az 1960-as évek elején az 197.1 évi jubileumra részletes program készült egy várostörténeti monográfia-sorozatra, ennek kidolgozásában is részt vállalt. Az eredeti tervből végül tanulmánykötet lett, ebben jelent meg fontos és terjedelmes tanulmánya: Győr a XVII-XVÍII. században. Nem sokkal később, a jubileumi esztendőben, 1971. december 27-én halt meg Budapesten. Munkás életének akár szimbóluma lehet, hogy halála után még két kötete jelent meg. Az egyik annak a részlete, amit az utolsó évtizedében, a megjelenés ígérete nélkül, mégis valami lenyűgöző lelkesedéssel másolt az Országos Levéltárban: Literátor-politikusok levelei 1566-1623 (Budapest-Szeged 1981.) Ez pontosan az az időszak, amelyik irodalomtörténeti munkásságának is fő terepe volt. A másik posztumusz mű: Győr és régibb magyar irodalmunk emlékei (Győr, 1976.). Pesti éveiben gyakran idézte Mikest: "Úgy szeretem Rodostót, hogy el nem feledhetem Zágont." Hűséges volt, és nem igényelte a viszonzást. Agglegény volt, a családi élet bensőségét barátsággal próbálta pótolni. És akik ennek részesei lehettek, lehettünk, életre szólóan őrizzük ennek melegét. És hűséges volt városához, melynek hivatalosai inkább csak tűrték ezt a hűséget. Grábics Frigyes A budapesti évek (1963—1971) Győr szülöttének, Jenéi Ferencnek, aki ma testi porában is visszatér szülőföldjére, szellemét, lelkét egész élete során elválaszthatatlan kötelékek kapcsolták a szeretett hazához. Úgy érezhetett szülővárosa iránt, mint a 17. század elejének nagy katolikus költője, Nyéki Vörös Mátyás győri kanonok, aki még a győri káptalan bordézsma-könyvében is alkalmat talált rá, hogy az "Istennek chudaya, s hatalmas munkaya meg vidamult erős Gyeor" iránti szeretetét kifejezze. Közismert, hogy Jenéi Ferenc korai írásai győri tudományos és közéleti fórumokon, a Győri Városi Közkönyvtár Évkönyvében és az évekig általa szerkesztett Győri Szemlében jelentek meg; ismeretes, hogy kevéssel halála előtt látott napvilágot a Győr 16—17. századi művelődését szintézisbe állító tanulmánya a győri Várostörténeti tanulmányok gyűjteményes kötetében; s jól tudjuk azt is, hogy a pálya két végpontja közötti időben is a régi évszázadok nyugat-dunántúli kultúrájának eseményeivel és jeles személyiségeivel foglalkozott a legnagyobb szeretettel. Tanulmányt szentelt a középkori győri irodalmi műveltség nyomainak éppúgy, mint a győri Streibignyomda kiadványainak, Monoszlóy András veszprémi püspök a győri székesegyházi könyvtárba került könyveinek, Lépes Bálint nyitrai vagy Naprágyi Demeter győri püspök könyvtárának, győri Mária-imádságokat ismertetett; Hajnal Mátyás, Lépes Bálint, Kopcsányi Márton, Nyéki Vörös Mátyás, Ferenczffy Lőrinc sok fontos tanulmányának voltak főszereplői. 486