Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Múzeumszociológia - Némethné Jankovits Györgyi: „Távoli üzenetek” – A győri Xántus János Múzeumban végzett látogatói hatásvizsgálat tapasztalatai

MÚZEUMSZOCIOLÓGIA ARRABONA 37.1999. szabbították. E helyeken ezzel az akcióval azonban jelentős bevételtől estek el, hiszen közismert, hogy az ottani belépőjegy árak kb. tízszeresei a magyar múzeumokénak. Az pedig már csak kuriózum, hogy 1996-tól kezdve nemcsak az olasz, hanem pl. a magyar 18 év alatti és 60 év feletti állampolgárok is ingyen látogathatják az olasz állami múzeumokat. (Lásd: GÓZON, 1996. ) 9 DANKÓ1997.21. 10 MARKÓ, 1995. 11 BUZINKAY, 1996. 12 Az 1997. évi CML. törvény a kulturális javak 42.§.2.bek. 13 MITRÓ, 1994.9-10. 14 MITRÓ, 1994.10. 15 MAGYAR NEMZET, 1995/a. 16 MAGYAR NEMZET, 1995/b. 17 MAGYAR NEMZET, 1995/c. 18 MITRÓ, 1994.32. 19 Tájékoztatóul néhány intézménytípus megítélése, összefüggések: A színházat 1. helyre tette a válaszadók 1/5-e, a 2-3. helyre a fele. A fiatalabb korcsoportok (7-18 év) némileg szívesebben helyezték a rangsor élére, mint az idősebbek. A mozira a szélsőséges megítélés jellemző. Kb. 40-40% helyezte az 1. és a 4-6. helyre. A15-18 éves korcsoport számára a legfontosabb kulturális intézmény. A könyvtárat a középmezőny biztos választása jellemzi, mintegy 60% a 2-3. helyre tette. A középkorcsoport (19-25 év) a legfőbb támogatója. A művelődési házakat a rangsor utolsó harmadába sorolták a legtöbben (60 %), az egészen fiatal korcsoport (7-14 év) körében bírnak jelentős hatással. A levéltárak a biztos utolsók, bár 4% 1. helyre tette, s tán nem véletlen, hogy a felnőtt korcsoportok helyezik előbbre a rangsorban (2/3-uk felsőfokú végzettségű). A legtöbben a mozit sorolták az első helyre (26 fő), a 2-3. helyen a legtöbb szavazatot a könyvtár (40) és a színház (34) kapott. A legszélsőségesebb megítélése a színháznak volt. A levéltárak rangsorba helyezése számomra nem volt egyértelmű, mivel közönségkapcsolataik mindegyik másik intézménynél szűkebbek - bár a kárpótlás időszakáról nem ez a véleménye a levéltárosoknak. Lehet, hogy szerencsésebb lett volna pl. a hangversenyeket rangsorba venni a levéltárak helyett, én azonban mégis a levéltárak mellett, mint egy hozzánk hasonló tudományos intémény mellett döntöttem, gondolván, hogy a levéltárak megítélése - éppen rokonságunk kapcsán - a múzeumok, mint tudományos kutatóhelyek adott szempont szerinti értékelését is némiképp tükrözhetik. Irodalom: ÁBRAHÁM Levente, dr. 1997 Egy természettudományi kiállítás látogatottságának tapasztalatai. Múzeumi Hírlevél, 1997. márc . 101. BÓDAI Pál Péter 1995 Múzeum nem vész el, csak átalakul. Magyar Hírlap, 1995. márc. 13.15. BUZINKAY Géza 1996 Múzeum - csak beavatottaknak. Magyar Hírlap, 1996. okt. 26.12. DANKÓImre 1997 Múzeumbaráti körök szerte az országban. Honismeret 25.1997.1.18-22. GÓZON István 1996 Ingyenesen a múzeum is népszerűbb Olaszországban. Népszava, 1996. okt. 1. 10. GYŐR-MOSON-SOPRON Megye Statisztikai Évkönyve 1997 Központi Statisztikai Hivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága, Győr, 1997. IKVAI-SZABÓ Emese 1996 Tárgyak - vágyak - tények. Múzeumszociológiai felmérés Szentendre múzeumaiban. Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996. 282. 445