Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Muzeológia – Restaurálás - Tury Mária: Két Schaller portré

MUZEOLÓGIA - RESTAURÁLÁS ARRABONA 37.1999. Tury Mária: KÉT SCHALLER PORTRÉ Barokk festmények aláírásai a hátoldalon Egy ünnep felelevenítése Tavaly "MEGVÉTETETT GYŐR VÁRA" 1598 - 1998 címmel Győr török alóli felszabadításának 400. évfordulója alkalmából a Xántus János Múzeum és Győr Megyei Jogú Város Levéltára közös emlékkiállítást rendezett. Az ünnep leírását az évfordulós kiadványban olvashatjuk Pálffy Géza írásában. Az emlékkiállítás anyagát az egész ország területéről gyűjtötték össze. A Xántus János Múzeum nagy részt vállalt kiállítási tárgyak, dokumentumok és szakemberek tekintetében. Kiállításra került a két hadvezér egy-egy olajfestésű portréja is, melyet a tulajdonunkban levő öt másolatból válogattak ki. A másolatok a győri Bencés Gimnázium gyűjteményéből, a városházáról és a vármegyeházáról kerültek a Múzeumba. Ezek mind a barokk korban készült másolatok, de máig egyikről sem tudtuk, hogy ki festette. A kiállításra való előkészítés során a két kiválasztott festmény kisebb nagyobb restaurátori beavatkozáson ment át. A Schwarzenberg portré (Fotó 1.) szétdublírozása során az eredeti vászon hátán előkerült a festő, Stephan Schaller aláírása és dátum (Fotó 3.). Később ezt a portré párdarabján is megtaláltam (Fotó 6.). A két festmény leírása "Schaller István (1708-1779): Adolf von Schwarzenberg 1762, (Fotó 1.) Olaj, vászon, 122 x 92,5 cm Jelzett a vászon hátoldalán: Stephan. Schaller. Pin. Jaur: Anno. 1762 Xántus János Múzeum, ltsz.: K.55.179.1. Felirat a jobb felső sarkot kitöltő piramison: ADOLPHUS COMES A SCHWARZENBERG FIDE BELICA CELEBRIS JAURINI EXPUGNATOR ANNO CDDnC(...) * "A XVII. század végéig - majd kissé megváltozott formában egészen a XIX. század közepéig március 29 .-e minden esztendőben különleges ünnep volt a Rába-parti végvár, majd Győr város lakóinak életében. Az egyébként gyakorta komoly vitákban összeütköző három nemzetbéli (magyar, német, rác) katonák, polgárok és nemesek, valamint a főkapitány, a püspök-főispán és a kanonokok együtt emlékeztek arra, hogy 1598. március 29.-én Rudolf császár és magyar király soknemzetiségű serege Adolf von Schwarzenberg báró és erdődi Pálffy Miklós vezetése alatt visszafoglalta a négy esztendővel azelőtt "a kereszténység örök ellenségének" kezébe került erősséget. A püspök az ünnep emlékére körmenetet tartott, a tüzérek pedig az erődítmény bástyáin erre a célra felállított tizenkét ágyúból díszlövésekkel adták hírül, 1598-ban európai jelentőségű esemény színhelye volt Győr vára." (Pálffy 1998.5.) 393