Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Arcképek - Tóth László: Szabó József (1902–1986)

ARCKÉPEK ARRABONA 37.1999. Tudományos munkásságának erkölcsi elismerése sokáig váratott magára, amíg 1983-ban el nem nyerte a Nógrád Megyei Tanács által adományozott Madáchdíjat. Egyháza sem feledkezett el róla: 1984-ben a Lutheránus Világszövetség tiszteletbeli doktori címmel ruházta fel. (Önéletrajz; Xántus János Múzeum adattár) Az 1980-as évek közepén már egyre kevesebbet jött a múzeumba kedves és szívéhez nőtt gyűjteménye gondozására. Betegsége olyan súlyos lett, hogy kórházi ápolásra szorult. A betegágyán is a Tragédiát olvasta, jegyzeteket készített a "kézi és munkapéldányomnak" nevezett 1964-es kiadásban. A győri kórházban érte a halál 1986. október 17-én. A nádorvárosi köztemetőben helyezték örök nyugalomra. Temetésén nagy számban vettek részt az evangélikus hívők és az irodalombarátok. Élete utolsó napjaiban a halálra készülve írta egy darab papírra az alábbi gondolatot: "Rövid az élet, Nincs már sok hátra: Készíts fel Uram A nyugodt halálra!" Jegyzetek: 1 A keresztelő kúton szereplő négy evangélista vonásaiban Barcsay Jenő, Egry József, Kodály Zoltán és az alkotó Borsos Miklós arcvonásait ismerhetjük fel. (Borsos Miklósné közlése) 2 Szabó József 1932-48 között volt felelős szerkesztője és kiadója a Harangszó c. hetilapnak. A Baross-nyomdában nyomtatták ki a Harangszón kívül a Lelkipásztor, a Keresztény Igazság, a Missziói Lapok c. kiadványokat, és számtalan hittan könyvet, teológiai művet. Itt sorolom fel Szabó Józsefnek a 30-as években megjelent munkáit: A nagy reformátor. Győr, 1936. "Jer örvendjünk keresztények" (Luther műveiből válogatott mindennapi áhítatok.) (fordítás). Győr, 1938. (II. kiadás 1991., III. kiadás 1995.) Igehirdetés a győri ev. temlomban Horthy kolozsvári bevonulásának napján. Győr, 1940. A megítélt papi ház. Győr, 1946. Útjelző. Az ev. tanítás summája. Balassagyarmati püspöki székfoglaló. Győr, 1948. Összeállította a "Gyógyíts meg engem, Uram" és a Vigasztaló könyv légiveszély esetén c. imakönyveket. Győr, 1944. 3 Szabó József "kézi és munkapéldányom" bejegyzésű Tragédia-kötete (Madách Imre: Az ember tragédiája. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1964.) nagy részében Madách gondolatainak és a Biblia megfelelő részeinek összehasonlításából áll. Szabó szakmai felkészültségére utal, hogy 1974-ben meghívták Bécsbe a Bornemissza Társaság ülésére előadást tartani "Madách főműve a világ nyelvein, különös tekintettel a német nyelvterületre" címmel. (Szabó Józsefné közlése) 4 Négy kötetnél végzett szöveggondozást: Az ember tragédiája 1973-as díszkiadásánál (Szépirodalmi Kiadó); Az 1977-es Diákkönyvtár sorozatban (Móra Kiadó); 1980-as kiadás, (Magyar Helikon); 1982-es kiadás (Szépirodalmi Kiadó). 5 A "kézi és munkapéldányom" bejegyzésű Tragédia-kötet üres helyein filológiai magyarázatok, a madáchi filozófiai eszmekör értelmezései, bibliai összehasonlítások, több Madách-kutató irodalomtörténeti értékű megjegyzései olvashatók. A kötetben még bélyegek, rajzok, karikatúrák, versek, novellák, egyéni humoros, szatirikus megjegyzések és egyéb nyomtatványok láthatók. Érdekes jelenség, hogy a kötet lapjainak minden üres helyére írt bejegyzést, függőlegesen, vízszintesen, attól függően, hol nem volt nyomtatott szöveg. 6 A vitában több tábor alakult ki: voltak, akik fenntartás nélkül elfogadták Arany javításait, s visszautasították ennek ellenkezőjét (Pásztor Emil); Horváth Károly és Kerényi Ferenc "ötletszerűen visszaállított, kevert szöveg"-nek minősítették Szabó "visszájavitásait", András László mindkét szerzőt (Madách és Arany) elismerésben részesíti, de Arany javításainál megjegyezte, hogy a Tragédia "kirívó sutaságait, az apró rögöket simítja el...", Striker Sándor pedig minden módosítást a madáchi stílustól és filozófiától idegen elemnek tekinti. 371