Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Tanulmányok – Közelmények - Székely Zoltán: Hieronymi Ottó Ferenc (1766/68–1829)
ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK 64 GyVLGyvtj 1827,1159-1161/2037. A Dreschmitzerhez intézett levél fogalmazványa: GyVL Fogalmazások 1827/2037. 65 OL C. 69. Htt. Dep. Sehol. Nat. 1828,441/8. 66 A helytartótanácsi határozat fogalmazványa: OL C. 69. Htt. Dep. Sehol. Nat. 1828,441/8. A Győr város magisztrátusának elküldött példány: GyVL Helytartótanácsi rendelkezések közigazgatási ügyekben 1828,14515. sz. 67 Xántus János Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény, C.56.63.24. Hasonlóképp járt el Sopron város tanácsa is (Veszelka 1938,217). 68 GyVLGyvtj 1821,593/1407. 69 GyVLGyvtj 1821,527/1237. 70 GyVLGyvtj 1823,861/2109. 71 Sopronban "régtől fogva a legtöbb baj a bognárokkal, kőművesekkel és ácsokkal volt" (Veszelka 1939,60). Győrött hasonlóképp (Bedy 1930,21-22). 72 1824-ben 4 ácsmester 13 legényt és 1 inast, 5 kőművesmester 24 legényt és 1 inast foglalkoztatott Győrött (Balázs 1980,7. t.). 73 Magyar Nemzeti Galéria, Ltsz.: 6730, olaj, vászon, 77,5x61,5 cm, j. b. 1.: F. Otto Hieronymi pinxit 1802. 74 Magyar Nemzeti Galéria, Ltsz.: 5726, olaj, vászon, 69,5x53,5 cm, j. b. 1.: F. Otto Hieronymi pinxit, restauravit FS 1867. Felirat az ábrázolt feje felett: Veöreös István a Kovách; és kétoldalt: Annorum 30/ Anno 1802 die 5 ta & 6 to Febr. pict. 75 Weöreös Imre szíves szóbeli közlése, amelyért ezúton is köszönetemet fejezem ki. 76 Az újságot egyértelműen azonosítja fejléce. A kérdéses példány, amely a 49. szám volt abban az évben, nem határozható meg pontosan, mivel a dátum nem teljes (180?), ám a kép megfestésének időpontjából adódóan vagy 1800. vagy 1801. E számok azonban nem hozhatók semmilyen közelebbi összefüggésbe Weöreös Istvánnal. Itt kell megjegyeznünk, hogy Hieronymi az újság címlapjának lemásolásakor figyelmetlenül járt el, mivel kiadóként a győri Streibig nyomdát tüntette fel. 77 Az ősgaléria-típus értelmezéséről legutóbb: Buzási Enikő: Hagyomány és korszerűség a magyarországi barokk arcképfestészet példáján, in: Zsánermetamorfózisok. Világi műfajok a középeurópai barokk festészetben. Kiállítási katalógus, Székesfehérvár, 1993. 78 Lám tudósítása szerint Ecker a ménfői házába tréfás ószövetségi jeleneteket festetett (Lám 1928, 8). 79 Xántus János Múzeum, Ltsz.: K.55.170.1., olaj, vászon, 74x53 cm, j. b. 1.: Hieronymi pinxit 1817. Reprodukcióban megjelent Lám idézett művének előzéklapján. 80 A Ferenc főherceg-portrét közli a korábbi irodalommal: Buzási 1984,224-225. 81 Legutóbb: Veress D. Csaba: A győri vár, Budapest 1993,146. oldal reprodukciója illetve képaláírása; Győr 1998,71. 82 Xántus János Múzeum, Ltsz.: K.55.42.1., olaj, vászon, 75x124 cm, j j 1.: Hieronymi Otto Fer./A Győri Kir. Rajzoló/Iskol. Tanítója/ 1822. E. pingálta. E műve az egyetlen, ahol a megbízás jellegéhez alkalmazkodva, magyarul szignált. 83 A kép megrendelésében bizonyára a polgárőrség vezetői, köztük Hegedűs ezeredes kapitány, játszották a főszerepet. Hegedűs János Győr városának fontos személyisége volt: 1787-ben kapitány, 1790-ben tanácsnok, 1800-ban polgármester majd 1808-ban elnyerte a legmagasabb, főbírói tisztséget (Szávay 1896,157,188,189). Több alkalommal volt a város országgyűlési követe (1802,1805, 1807,1808). 1817. február 14-én gyermekeivel együtt nemességet kapott (Kempelen 1913,7). 84 A Schmidt-festményt közli Bárdos 1980,250,7. kép. A Fő térről 1845-ben Fruhmann Antal rajziskolai tanár is készített egy kisméretű akvarellt (Győr 1998,81), Hieronymi képével azonos nézőpontból - alkalmasint szintén a vetélkedés szándékával. 85 A Hrusovszky-féle céhlevelekről lásd Rózsa György összeállítását: Stopp 1987,314-327. A székesegyház tornyát s ezzel együtt sisakját az eddigi irodalom szerint 1802-1806 között Thalherr József kamarai építész tervei nyomán emelték (Kriszt 1980,5). Az építkezésnek azonban már korábban be kellett fejeződnie, mivel az új tornyot ábrázoló, módosított Hrusovszky-féle városlátképes céhlevelek között a legkorábbit 1804-ben állították ki (Stopp 1987, H.97.2.5.). 86 Ecker János a nádor futára volt 1809-ben s e minőségében Győr alatt kétszer is áttört a francia vonalakon (Lám 1928,6-7). 87 GyVL Vegyes katonai iratok 1713-1830. E fond tartalmazza a lipcsei csatában részt vett 30 győri huszár névsorát, felszerelésének lajstromát s díjaik elszámolását. 310
