Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Székely Zoltán: Hieronymi Ottó Ferenc (1766/68–1829)

ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK 47 OL C. 69. Htt. Dep. Sehol. Nat. 1825,428/8, latin nyelvű fogalmazvány. 48 Mint például 1824-ben. 49 Neupauer János és Borgfeld József. Az utóbbi látta el a Hieronymi halálát követő egy évben a győri rajztanári feladatokat (Bedy 1930,26). 50 Az értesítők fellelési helye: GyPL Rajziskola, Győr 1787-1820 (az 1819. évi I. szemeszter); Rajzis­kola, Győr 1821-1836 (az 1821-1827 közöttiek). 51 Elsőként 1825/26/11. tanévben találkozhatunk e minősítéssel Hieronyminél, de a nyomtatásban kiadott értesítő már 1824-ben is alkalmazta. 52 Az értesítő címe: A' GYŐRI KIRÁLYI NEMZETI FŐBB ISKOLÁBAN FOGLALATOSKODÓ IFJÚSÁGNAK RENDRE-VALÓ FELOSZTÁSA, Streibig Leopold' betűivel. A vizsgált időszakban négy példányról tudunk, amelyeknek fellelési helye: GyPL Rajziskola, Győr 1821-1836. A legko­rábbi nyomtatott értesítő Halper Mihály első rajztanársága idejéből (1795-1796) való (Bedy 1930,21). 53 Bár Bedy Vince is ugyanezt a forráscsoportot használta, tanulmányában mégis 80 és 130 főt említ (Bedy 1930,26). Ugyanebben az időszakban Sopronban a tanulólétszám állandóan 90 fő felett volt (Veszelka 1939,119), míg Pécsett átlagosan 109 főt tett ki (Kopasz 1978,388) - mindkét helyen nö­vekvő tendenciát mutatva. Úgy véljük, a létszámemelkedés nem elsősorban a szigorú rendelke­zéseknek tudható be (Bedy 1930,22), hanem sokkal inkább az általános demográfiai változások­nak: Győr lakossága az 1777-es 11574 főről 1829-re 15694 főre emelkedett (Balázs 1980,5. t.). Ugyanekkor az iparoslegények száma 590-ről 771-re, az inasoké 170-ről 343-ra nőtt (Balázs 1980, 6. t.). 54 A rajziskolai beszámolók a győri céhes kézművesség történetéhez is szolgálhatnak hasznos adalé­kokkal. Ennek illusztrálására álljon itt az ötvösök (aurifaber) példája. Az értesítőkben a következő nevek szerepelnek: Stephan Schöverl* (1819/20. 1.), Paul Friedel (1819/20. 1.), Joannes Hügel (1819/20. 1.), Joannes Szikra* (1819/20. 1.), Josephus Spicksz* (1819/20. 1.), Joannes Untzeidig (1819/20. 1.), Francisais Czobel* (1819/20. 1.), Daniel Raab* (1819/20. 1.), Joannes Roth (1820/21. IL), Carol Kletzar (1822/23. 1., 1822/23. IL, 1823/24. 1., 1823/24. II.), Martin Ortner (1822/23. 1., 1822/23. II., 1823/24. 1., 1823/24. II., 1824/25. IL, 1825/26. 1., 1825/26. II.), Georg Baumer (1822/23. IL, 1823/24. 1., 1823/24. IL, 1824/25. 1., 1824/25. IL, 1825/26. 1., 1825/26. IL, 1826/27. 1., 1826/27. IL), Joseph Ni(é)meth (1822/23. II., 1823/24. IL, 1824/25. 1., 1824/25. IL, 1825/26. 1., 1825/26. IL, 1826/27. L), Aloisius Hügel (1822/23. IL, 1823/24. L, 1823/24. IL, 1824/25. L, 1824/25. IL, 1825/26. L), Joannes Licsner* (1823/24. L), Francisais Szép* (1823/24. L, 1823/24. IL), Aloisius Hirnschal* (1823/24. IL), Stephan Peitner* (1824/25. L), Daniel Schipkovics* (1826/27. L, 1826/27. IL), Andre­as Üveges* (1826/27. L, 1826/27. IL), Stephanus Csanyi* (1826/27. L), Christianus Raab (1826/27. L, 1826/27. IL), Carolus Bertanyi (Berton) (1826/27. L), Vilhelm Bernau* (1826/27. IL). A felsorolásban csillaggal (*) jelöltük azok neveit, akiket nem említ sem Jankó (Jankó 1937), sem Kőszeghy (Kőszeghy 1936). A 24 ötvöstanoncból így 11 ismeretlen. Közülük a következőkre talál­tunk még adatokat. Raab Dániel talán a Raab ötvösdinasztia egy újabb tagja, aki esetleg azonos az 1818. június 29-én Kassán felszabadult Raab Daniellei (Grotte 1989,121). Üveges András vélhetőleg a Komáromban ekkortájt működő Üveges Mártonnak vagy Edének lehetett rokona (Kőszeghy 1936,1047. és 1054. szám). Szikra Jánossal egy 1844-es győri adatot hozhatunk kapcsolatba, amely Szikra Lídiát, mint egy polgári ötvösmester özvegyét említi (Grotte 1989,114). 55 A jelentéseknek a győri rajziskolára vonatkozó részei: 1819: "...die Raaber hingegen mittelmäßig"; OL C. 69. Htt. Dep. Schol. Nat. 1819,397/8. 1820: "...die Raaber wären so zimlich rein gezeichnet und schattirt, nur bey Nr. 12. muß das Capital der Dorischen Ordnung rechts mehr in Schatten liegen und die Triglyphen auch ganz in Schlag­schatten kommen"; OL C. 69. Htt. Dep. Schol. Nat. 1820,403/8. 1822: "Ein Schüler zu Stuhlweißenburg und Raaber haben durchaus, letztere jedoch in einem etwas gemingeren Grad, rein gezeichnet und schattirt"; OL C. 69. Htt. Dep. Schol. Nat. 1822,414/8. 1823: "Die Raaber Zeichnungen sind etwas über den Grad den Mittelmäßigkeit, und darunter die besten sub Nr. 1,2,3"; OL C. 69. Htt. Dep. Schol. Nat. 1823,419/8. 1825: "Unter den mittelmäßigen Raaber Stücken sind jene sub Nr. 1,2,5,6,7,14,15,16,17 und 22 die besseren"; OL C. 69. Htt. Dep. Schol. Nat. 1825,428/8. 1826: "Unten den nur mittelmäßig ausgeführten Zeichnungen der Schüler von der Raaber Zeich­nungs-Schule sind die Stücke Nr. 2,3 und 8 vorzüglich rein und gut"; OL C. 69. Htt. Dep. Schol. Nat. 1826,433/8. Az 1828-as jelentés több félév vizsgálatait tartalmazza visszamenőleges hatállyal: 308

Next

/
Oldalképek
Tartalom