Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Székely Zoltán: Hieronymi Ottó Ferenc (1766/68–1829)

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. fennmaradt 1803-ból (Jávor 1980, 201). Hieronymi leginkább velük állítható párhuzamba stiláris tekintetben, bár műveinek színvonala nem éri el az előbbiekét. Műfaji szempontból gazdagabb és az új törekvésekre jobban reagáló életművet hagyott maga után Neuhauser Ferenc, aki különböző nagyszebeni intézményekben oktatott (1783-1836): oltárképek és portrék mellett erdélyi tájakat bemutató műveket is festett s jelentős a grafikai munkássága (táj- és népi életkép) is (Galavics 1980,152-153). Müller János Jakab lőcsei rajztanító (1806-1827) festői munkássága nagyobbrészt szintén a tájábrázolás körébe tartozik: gouache-in a szűkebb pátriáját, a Szepességet örökítette meg s kezdeményezését tanítványai id. Marko Károly s Czauczik József - folytatták (Galavics 1980,132; Szabó 1985, 86). Mint e rövid felsorolásból is kitűnik, a rajztanári hivatás nem .lehetett korlátozó tényező egy festő számára, amennyiben rendelkezett a megfelelő képességekkel s ambícióval. Az ifjabbik Franz Otto Hieronymi Végezetül röviden összefoglaljuk az ifjabbik Franz Otto Hieronymiről fellelt adatokat, amelyet az tesz szükségessé, hogy a korábbi irodalomban neve és tevékenysége összemosódott atyjáéval. Mint fentebb láthattuk 1803. február 19-én született. 1823. december 7-én szerzett hites mérnöki diplomát a pesti egyetem bölcsészeti kara mellett felállított Institutum Geometricumhan, amely elsősorban földmérőket és térképírókat képzett (Fodor 1955, 165/392). Az ifjú Hieronymi ezután hazatért szülővárosába, ahol diplomáját 1824. február 13-án mutatta be a magisztrátusnak . Egy héttel később pedig már folyamodása is a tanácsurak előtt volt, amelyben a város másodmérnöki (secundo, geometra) állását kérte a maga számára "abból a megfontolásból, hogy tanulmányai és valamennyi próbálkozását mindig arra törekedett irányítani, hogy tudásával és mesterségével kedves hazájának, kiváltképpen pedig ennek a szabad királyi városnak, mint szülőhelyének hasznára legyen". S hogy kérelme kedvező fogadtatásra találjon, egyben felajánlotta ingyenes munkáját a várfalak bontásánál, amely ekkoriban a város legjelentősebb vállalkozása volt. Az eredmény nem is maradt el, mivel a tanács kinevezését rögvest meg is ejtette, hozzátéve, hogy "az önszántából felajánlott ingyenes munkáját ezennel teljes mértékben elfogadja" . Az ifjabbik Hieronymi két és fél esztendőn át töltötte be a város másodmérnökének hivatalát, amely idő alatt részt vett a városfalak bontásának irányításában, az utcák javítási- és a töltések építési munkálataiban nemkülönben számos más felmérésben . Munkájának azonban ma csupán két konkrét emlékét ismerjük. Mindkettő térkép, amelyek közül a korábbi ma is megvan, a későbbiről viszont csupán a tanácsi protocollum bejegyzéseiből tudunk. Az előbbi egy 1824-ben rajzolt várostérkép, amely - mint azt felirata is elmondja - Hülff Pál mérnök és Hornischer Ferenc 1821-es térképének az újonnan kimért házhelyek rávezetésével készült másolata . A másik, 1826. április 28-án a tanács elé "egy lapon két alakban", tehát biverzális formában beterjesztett terv a városfalak lebontásával megnyitott Mária utca szabályozására készült . A szülővárosában végzett, részben ingyenes munka azonban nem elégítette ki az ifjabbik Hieronymi ambícióit. 1826. augusztus 4-én bizonyítvány kiállításáért 299