Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - M. Egry Ildikó: Javarézkori település nyomai Ménfőcsanak határában

ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK Leletanyag: • Fazék töredéke. Bikónikus formájú, nagyméretű tárolóedény oldalrésze, rajta vízszintesen rátett szalagfüllel. Kerámiazúzalékkal soványított, színe szürkésbarna. • Korsó töredékei. Vízszintesen levágott peremű, cilindrikus nyakú, kissé ívelt, a hasvonalnál megtörő, bikónikus formájú edény. Egyik oldalon peremből induló széles szalagfül támaszkodik a hasvonalra. Kavicszúzalékkal soványított, szürke színű. M.: 13 cm; Fenékátm.: 6 cm; Falv.: 0,7 cm; (15. tábla, 2. kép; 20. tábla, 2. kép) • Szalagfül. Nagyméretű tárolófazék ívelt oldalán levő vastag, széles, rátett szalagfül. Vegyes zúzalékkal soványított, sárga-szürke foltos színű. (6. tábla, 6. kép) • Pohár. Peremrész, vékonyfalú, homokkal soványított, színe szürke. (25. tábla, 5. kép) • Csőtalptöredék. Közepes méretű tál egyenes csőtalpának kis darabja. Vegyes zúzalékkal soványított, jól égetett, szürkésbarna színű. (21. tábla, 2. kép) A LELETANYAG ÉRTÉKELÉSE Tálak A tálak a leletanyag vezető kerámiaformáját képezik, az egészen kisméretű, vékonyfalú daraboktól a szélesszájú, nagy edényekig számos változatukat sikerült összegyűjtenünk. Anyaguk jól kidolgozott, kerámiazúzalékkal soványított, felületük gondosan lesimított, színük sárgásbarna vagy sötétszürke. Általánosságban megfigyelhető, hogy peremük vízszintesen levágott, nyakrészük rövid, cilindrikus (1. tábla, 1-2.; 2. tábla, 1-2.; 4. tábla, 1.; 22. tábla, 3-4.) vagy - és ez a gyakoribb - kettőskónikus tálforma, erősen kónikus tálrésszel.(3. tábla, 1.; 4. tábla, 2-3.). Egy részük feltehetőleg csőtalpas táltípushoz tartozott, a 764 sz. gödörben nagyméretű csőtalp töredékét találtuk (14. tábla, 3.), közvetlen környezetében hozzá nem illeszthető, de méretben egyező tálak töredékeivel. Egy esetben találtunk kifelé hajló nyakrészű táltípusra példát (3. tábla, 3.). A behúzott peremű, félgömbös tálat ugyancsak számos töredék képviseli a leletanyagban (3. tábla, 5.; 5. tábla, 1., 2.; 22. tábla, 1.; 23. tábla, 2.). A Balaton-Lasinja kultúra elterjedési területéről mind a behúzott peremű, bikónikus, mind a cilindrikus nyakkiképzésű táltípus párhuzamait ismerjük.(Bánffy 1994, 5. kép 4; H. Simon 1987,13. kép 1-2; Kalicz 1995, 8. kép 8., 11. kép 11.), és ez a forma jelenik meg a Budapest környéki javarézkori lelőhelyek anyagában is. (M. Virág 1995, Abb. 2/1; Abb. 9/13; M.Virág 1997, l.képl,4,7; 2.kép 10; 3.kép 6,7; 4.kép 5.; stb.) Az Ml Autópálya nyomvonalán végzett feltárások Balaton-Lasinja kultúrához tartozó leletanyagát is nagyobbrészt e tálak képviselik (T. Németh 1994, 7.kép 1; 15.kép 4;) . A tárgyalt időszakban tőlünk Ny-ra megismert Bisamberg-OberpuUendorf csoport kerámiaművességének ugyancsak vezértípusát képezik a kettőskónikus tálak (Schwammenhöfer 1983. Taf.15:4-5, Taf.24:32/b; Ruttkay 1991.4.kép). 28