Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Székely Zoltán: Hieronymi Ottó Ferenc (1766/68–1829)

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. visszaszerezze. Érveit öt pontba csoportosította. 1. Az emelést az 1805. július 2-án kibocsátott, a normál iskolák tanárainak fizetését rendező királyi rendelet engedélyezte, amely még ma is hatályos. 2. Kiesett jövedelmét nem tudja magántanítványok révén pótolni, mert egyrészt Győrött számos festő és nyilvános rajzmester él rajztanításból, másrészt pedig sok a hivatalos, iskolai elfoglaltsága. 3. Kérésének teljesítése már csak azért is méltányos lenne, mert mindent megtesz a rábízott iskola fejlesztéséért, illetve vásár- és ünnepnapokon az előírt két óra helyett négy órát tart. 4. Öt gyermekről - akik közül csak egy felnőtt - kell gondoskodnia. 5. Kollégája, a nemzeti iskola II. osztályának tanára, akit a csökkentés hasonlóképp érintett, kiérdemelte, hogy az Udvari Kamara intézkedése nyomán korábbi érintetlen fizetésében meghagyják . Folyamodását Dreschmitzer József tankerületi igazgató (superior scolarum et studiorum director) is támogatta 1825. május 5-én kelt levelében/kiemelve Hieronymi kitűnő erkölcsét s számos eltartandó gyermekét, valamint az ifjúság fáradhatatlan nevelésében eltöltött hat esztendős munkásságát ! . A Helytartótanács azonban nem méltányolta sem Hieronymi érvelését, sem Dreschmitzer protekcionálását: elutasította a kérést, miközben arra is emlékeztetett, hogy 1822. november 1. óta a normatívát a városi kassza fizeti, így az elmúlt két évben tulajdonképp ajándékba kapta az ötven forintot . Hieronymi heti 14 órában tanított (Bedy 1930,25). Növendékei a nemzeti iskola harmadik - néha második - osztályának tanulóiból (Juventus), a céhes kézművesek inasaiból (tyrones) s legényeiből (sodales) valamint a. "deákoknak" nevezett gimnazistákból (studiosi) kerültek ki; csupán egyetlen alkalommal, az 1819/20. tanév I. szemeszterében fordultak elő műkedvelő (dilettáns), egyébként létszámfelettiként kezelt hallgatók . A tanév november elsején kezdődött, de voltak diákok, akik csupán a második félévben kapcsolódtak be az oktatásba. Az iskola rendjéről és előmeneteléről (de statu et progressu) minden félév végén, azaz szeptemberben és áprilisban latin nyelvű Értesítést (Informatio) állított össze Hieronymi, amelyben a tanulók név szerint, az iménti kategóriáknak megfelelően csoportosítva s különböző szempontok szerint jellemezve kerültek felsorolásra . Az általános minősítés kezdetben 3+1 fokozatú: a legkiválóbbak jelesek (eminens) , a többiek első-, másod- vagy harmadrendűek lettek, a kezdők (incipiens) nem kaptak értékelést; az 1826/27-es tanév I. szemeszterétől a skála ötfokozatúra bővült. A gyakorlásban és a munkában (discentis applicatio in frequentatione/in laboré), azaz a másolásban és az önálló rajzolásban tanúsított szorgalom külön, négy kategóriában került értékelésre, úgymint szorgalmatos (diligens), jó (bene), közepes (médius) és gondatlan (negligens). A gimnazisták esetében évfolyamuk, míg az inasoknál s legényeknél mesterségük is feljegyzésre került, miként tanulmányaik elkezdésének időpontja is. Azon tanulók neve mellé, akik az iskolát év közben elhagyták illetve valamilyen okból kifolyólag nem tudták látogatni, külön jelzés (deservit, egressus illetve impeditus) került. A beszámolókat a bencés gimnázium mindenkori igazgatója, mint helyi igazgató (director localis) ellenjegyezte: ő töltötte be ugyanis a rajzoktatás keretét adó nemzeti iskola felügyelőjének és igazgatójának tisztét is (Acsay 1901,456). A "rajzoló oskolabéli tanítványok" névsora a nemzeti iskola évenként kiadott, magyar nyelvű értesítőjében nyomtatott formában is megjelent . 275