Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Csiszár Attila: Páduai Szent Antal tisztelete Kapuváron

ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK jegyzőkönyvek és a kereszteltek anyakönyve 1825-től 1845-ig vezetett kötetének szűkszavú feljegyzései árulnak el egyet-mást. A feltehetően igen egyszerű barokk építmény az Osliba vezető út mellett állt: "...penes viam, que ducit ad Osli in honorem S. ss. Vendelini, Antonii, et Leonardi benedicta". Egy másik forrás még pontosabban határozza meg a helyét: "... a melly a Kápolna düllő és a Feljáró között létezik". Tudjuk továbbá, hogy a kápolnát a csorda útjától fából készült kerítés választotta el: "... ab migressu pecora arcentur per portám ligneam". A kápolna fenntartási alapjáról és berendezéséről is rendelkezünk némi adattal. "Kapuvári Axnix Páll 1848dik évben meg halálozván", végrendeletében 80 pengő forintot hagyott Szent Antal kápolnájára, "amely tőke Bársony György és Bársony Vera hütvösöknél van". Két évi kamata 1851. májusában "a kápolna igazítására fordíttatott". Oltárára "a régi rongyos, s már esméretlen kép helyébe" Sopronban 15 pengő forintért újat csináltattak, amelynek rámája 5 forintért bádogból készült. A kápolna külső tisztogatása szintén 5 forintba került. "A költségek fedezésében (minthogy a 80fpö kamatja elég nem lehetett), Maitz Mihály úr Városi Bíró szíves volt részt venni" - írta Zerpák Antal plébános 1855. június 13-án, "az uj kép helyre tétele napján". A kápolnához kapcsolódó kultuszról szintén a már idézett források szólnak. Szent Antal napján, amely a kapuváriak fogadalmi ünnepe ("Festa votiva pro Kapuváriensibus"), egyházi énekkel, processzióval vonultak ki a kápolnához, a hívek azonban esténként maguk is kijártak oda imádkozni. Az 1873. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint az 1865-ben végrehajtott tagosításkor az épület a szántóföldek közé került, ezért lebontották: "Capeila S. Antonii est diruta occasione commasationis". 9 A kápolna később sem épült újjá, így Páduai Szent Antal napjának megünneplése a Nagytemplomba, szorult vissza. Évtizedek múltán, 1897-ben, a főoltár két oldalán szobrot állítottak Szent Antal és Vendel tiszteletére. A harmadik patrónus, Szent Lénárd tisztelete arra az időre feltehetően veszített jelentőségéből. A szobrok fölszenteléséről a helyi sajtó is hírt adott: "Sipőcz Mihály és neje a kapuvári templomban Szent-Antal, Strausz-család és az uradalmi cselédség Szent-Vendel tiszteletére szobrot állíttattak. A szobrok ünnepélyes megáldása szerdán Szt. Vendel napján, a város egyik védszentjének ünnepén ment végbe. A szent misét megelőzőleg föt [főtisztelendő] Nagy Ignác úr szép beszédben ismertette a két szent életét, mise végével pedig à szentelést teljesítette. A remek kivitelű szobrok közvetlen a főoltár mellett vannak elhelyezve és nagyban emelik a főoltár szépségét. A szobrok mindegyike 150 frba került, és sajátságos véletlen következtében a Szt.-Antal szobor [Vendel!] adakozója Strausz József ki maga 20 írttal járult a szobor költségeihez, ugyanazon napon> melyen az általa létesített szobor megszenteltetett, tétetett örök nyugalma helyére. Szép tettében már nem gyönyörködhetett, elköltözött egy szebb hazába. Legyen örök béke hamvai felett". A két szobor és az oltárkép egy ikonográfiái programot adnak. Carol Petrus Goebel bécsi festő 1821-ben készült műve Szent Annát, a templom védőszentjét ábrázolja Máriával és Szent Joachimmal, az oltár mellett pedig Páduai Szent Antal és Szent Vendel, a város patrónusainak szobra áll (2. ábra). A kápolna lerombolásával a templomból induló körmenetek is megszűntek, a fogadalmi ünnep fokozatosan veszíteni kezdett jelentőségéből. Az ünneplés 258