Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Pájer Imre: A rábaközi sajtó története (1889–1917)

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. alakult, s Sopronba költözött. Elköltözésével viszont előállt az a paradox helyzet, hogy megszűnt a rábaközi sajtó. Alkalmi lapok ugyan később is jelentek meg, lapindítási kísérletek még a közelmúltban is történtek, de életképesnek egy sem bizonyult. Az önálló lapok iránti nosztalgia még ma is él. Ezt kamatoztatja megyénk egyetlen napilapja, a Kisalföld, amikor egyes, tájegységeket bemutató oldalainak fejlécében régi lapok rímeit szerepelteti: "Rábaköz", "Sopronvármegye". Jegyzetek: 1 Hevesi János eredeti családi neve Jakkel, melyet 1884-ben változtatott Hevesire (Szinnyei 1896, 842.). Főfoglalkozásáról álljon itt a Rábaköz egyik híre: "Hevesi János oki. polgáriskolai tanárt, a ki, a kapuvári állami polgári iskolánál több mint három év óta mint a nyelv- és történettudományi szakra és a tornára kinevezett segédtanár működik, a közoktatási miniszter ugyanazon iskolába rendes tanárrá nevezte ki" (Rköz 1891. jan. 18.). A polgári mellett az ipariskolában is tanított (Rköz 1894. márc. 18.). Egy 1895-ös győri kerületi tornaversenyen tanítványainak felkészítéséért ezüst éremmel jutalmazták (Pájer 1990a.). Bekapcsolódott a helyi közéletbe: Választmányi tagja volt a kapuvári kaszinónak (CSKV1893. dec. 24.), a kapuvár-gartai utcavilágító egyesületnek (Rköz 1894. jan. 28.), "művezetője", mint okleveles tornatanár a kapuvári atlétikai klubnak (Rköz 1890. dec. 14.). 1896-ban Szegedre költözött, az ottani polgári iskola tanárának nevezték ki (Pájer 1990a.). 1908-ban hunyt el Újpesten (RK1908. szept. 30.). 2 Kőhalmy Márton Béla: Csornai működése alatt tagja volt a kaszinónak, választmányi tagja a Széchenyi István emlékére alapított Csornai Polgári Olvasókörnek. 1895 nyarától a kör elnöke, aki az elnökséget csak úgy vállalta el, ha az egyesület Katolikus Körré alakul át (Pájer 1991, 218.). Ez később meg is történt. A Csorna-Kapuvár és Vidéke Rábaközi Hírlappá történő átalakulását követően annak lett a csornai szerkesztője. 1897. szeptember 1-én belépett a csornai premontrei rendbe, s ezt megelőzően minden funkciójáról lemondott (RH 1897. aug. 29.). 3 Dr. Laufer Samu Kapuvárort született 1860-ban, 1888-ban Bécsben szerzett orvosi diplomát (Halász 1930,223.), majd egy év múlva tért vissza szülővárosába, ahol kezdetben magánorvosként működött. Később elnöke lett a kapuvári Polgári Társas Olvasókörnek. Már 1892. december 4-én mint egy új, hamarosan induló lap szerkesztőjét említi a Rábaköz. 1895-ben községi orvossá választották. Vezetéknevét 1898-ban Lászlóra magyarosította (Pájer 1990b.). A CsornaKapuvár és Vidéke folytatásaként megjelenő Rábaközi Hírlapnak is szerkesztője volt. A laptól 1899 júliusában kilépett, mivel az akkor induló Rábaközi Közlöny egyik szerkesztője lett (RK 1899. júl. 2.). Innen nem éppen békés körülmények között 1905 január 1-én távozott. Ellenlapot indított Új Rábaközi Közlöny címmel, amit az év közepéig szerkesztett is. Tulajdonosa volt az Új Rábaközi Közlöny folytatásaként kiadott Rábaközi Újságnak, annak megszűntével (1906. máj. 6.) szakított a sajtóval. 4 Kutatásaim során a Hány Istókot az alábbi helyeken próbáltam fellelni: Országos Széchényi Könyvtár, Kapuvári Rábaközi Múzeum, Soproni Levéltár, Soproni Múzeum, Pannonhalmi Apátság Könyvtára. 5 Dr. Herbst Lajos 1859-ben született. Jogot végzett, s előbb Pápán, majd Kapuvárort ügyvédi irodában dolgozott. 1890-ben Csornán nyitott saját ügyvédi irodát (RK 1914. júl. 5.). Részt vett a helyi és megyei közéletben. Az 1898-ban alakult Rábaközi Takarékpénztár vezérigazgatója és ügyésze (RH 1898. febr. 20.), a Csornai Korcsolya Egyesület elnöke (RH 1895. dec. 1.) volt. A későbbiekben elnöke lett a Keresztény Szociális Egyesületnek és a Csornai Kaszinónak, tagja lett a községi képviselőtestületnek és Sopron vármegye köztörvényhatósági bizottságának (RK 1914. július 5.). 6 Kiemelés az eredeti szövegben. 7 Ruttkay Gyula 1852-ben született, a kapuvári polgári iskolai tanára volt. 1897-ben már 25. évét töltötte a tanári pályán. Szerkesztette a "Nemzeti Népiskola" című lapot. Hobbiként faragott és esztergált (RH 1897. márc. 7). 253