Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Pájer Imre: A rábaközi sajtó története (1889–1917)

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. másfél éves működés után, ezt írták: "...az anyagi gondok súlya alól óhajtunk menekülni" (CSH 1899. jún. 15.). Az újság fő bevételi forrása az előfizetett és az eladott lapok ára volt. Az ár a szokásos: előfizetés évi 4 forint, jegyzőknek és tanítóknak 3, az egyes számok 8 krajcárba kerültek. Mennyi volt az előfizetők száma? Erről csak egy részadatunk van, a működés első félévének értékeléséből: "Büszkék vagyunk városkánk intelligenciájára, kereskedőire és iparosaira, mert éppen százan vannak az ő soraikban azok, a kik lapunkat ...anyagilag támogatják s arra előfizetnek" (CSH 1898. jún. 26.). Ugyanakkor 90 volt azon vidéki olvasók száma, akik az előfizetési díjjal tartoztak. A bevételek másik része hirdetésekből származott. Nincs ismeretünk az árakról, ugyanis a lap mutatványszáma szerint "...a hirdetések egyezség szerint közöltetnek" (CSH 1897. dec. 19.). Egy másik cikk hirdetési kedvezményről szól: "A csornai járás ipartestületének lapunk továbbra is közlönye marad, set. testület kisiparos tagjai ha egyúttal előfizetők is, lapunk hirdetési rovatát évenként néhányszor ingyen vehetik igénybe" (CSH 1899. jan. 1.). A bemutatottak alapján nem tudjuk megállapítani a lap gazdasági eredményességét, illetve eredménytelenségét. 6.4. A lap megszűnése A hetilap 1899. június 25-i számában a következő jelent meg: "Ez a szám a Csornai Hírlapnak az utolsó száma és július 2-án már a Rábaközi Közlöny fog megjelenni, a mely csornai és kapuvári hírlap is lesz egyaránt." A közleményből úgy tűnik, hogy a két szomszédos mezőváros lapkiadásban érdekelt polgárainak sikerült egyezségre jutni a közös hírlap megteremtéséről. 7. Rábaközi Közlöny 7.1. Alap kiadói, szerkesztői, munkatársai 1899. július 2-án a leghosszabb életű rábaközi újság kezdte meg pályafutását. Alcíme: Csorna-Kapuvár és vidékének helyi érdekeit képviselő társadalmi és közgazdasági hetilap. Folytatta a Csornai Hírlap évfolyam és lapszámozását. így első száma a II. évfolyam 79. szám jelzést viselte (RK 1899. júl. 2.). A Rábaközi Közlöny kiadóhivatala az első években a Csornai Nyomda Vállalatnál működött. Alap tulajdonosai kezdetben a Csornai Hírlap alapítói voltak. Az egyik tulajdonos (Sugár Ernő) 1900-ban kilépett (RK 1905. jan. 29.). A másik pedig (Kokas István) 1903-ban "...Csornáról eltávozván összes jogait Franki Samu malommérnökre, e lapok egyik megalapítójára ruházta át" (RK 1903. dec. 20.). 1903-ban, az újság előállítása Kapuvárra került át, s ekkor dr. László (Laufer) Samu is társtulajdonos lett, azzal a kikötéssel, hogy ha a viszony felbomlik a hírlap címe a csornai tulajdonost illeti (RK 1905. jan. 23.). Erről 1904 elején szerződést is kötöttek (RK 1905. jan. 29.). 1905 január elsejével a lap előállítása visszakerült Csornára, s teljesjogú tulajdonosa ismét Franki Samu lett. 1910. június 5. és október 16. között az újságban mint laptulajdonost is feltüntették. 247