Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Tanulmányok – Közelmények - Pájer Imre: A rábaközi sajtó története (1889–1917)
TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. dacára is megpróbálják keresztül vinni azt, a mire eltökélték magukat. Már ... sokszor szereztem magamnak ellenséget, mert kimondtam az igazságot" (RU 1897.okt.31 .). Ez utóbbinak a módjával volt legtöbb gond. Nézzünk néhány példát: "Kár, hogy a miniszter nem küldött ki valakit a rom. kath. fiúiskola megtekintésére. Itt lehetett volna a legtöbbet látni; az igaz, hogy - nem valami épületes dolgokat..." (RU 1897. nov. 7.); "...rosszindulat és parasztság dominál minden jóra való törekvés felett" (RU 1898. máj. 10.); "Kapuvárott szókimondó lap nem existálhat, mert itt csak hirmondó újság kell" (RU 1898. aug. 14.). A szerkesztő, Deme Károly az igazság kimondása közben belekötött a plébánosba, a községi bíróba, a képviselőtestületbe, de még az általa vezetett polgári olvasókör tagjaiba is. Módszereinek sok köze volt a lap megszűnéséhez. 5.2. A lap előállítása, üzleti tevékenysége Az újság Buxbaum József már bemutatott nyomdájában készült. Ő volt a kiadó is. Feltételezhetjük, hogy a biztos haszon reményében indította a lapot. Öt hónappal az indulás után így írt erről az újság: "Már eddig is túlhaladta reményeit -mármint a kiadóét (P. I.) - az a siker, melyet ez a lap elért. Nagyon valószínű, hogy így haladva, rövid idő alatt politikai lap lesz a Rábaközi Újságból" (RU 1898. márc. 27.). E korban a politikai lap indításához kauciót kellett letenni. Úgy érezte az újság szerkesztője, hogy erre a kiadó bevételeiből hamarosan képes lesz. A hetilap bevételei elsősorban az előfizetésekből, a számonkénti árusításból és az egyre csökkenő reklámból származtak. A bevételek konkrét alakulását nem ismerjük. Előfizetési kedvezményt a korábbi szokásoktól eltérően e lapnál azok kaptak - az évi 4 forintból 1 forintot - akik a lapot hivatalos közlönyükké fogadó szervezetek tagjai voltak. Ebben az esetben e körbe beletartoztak a más rábaközi lapoknál kedvezményezett jegyzők és tanítók is. 5.3. A lap megszűnése A hetilap megszűnése 1898-ban már többször is szóba került. Március 27-én a szerkesztő még a következő üzenetét tette közzé: " A Rábaközi Újság kiadójának eszeágában sincs a lapot az 1. év letelte után beszüntetni." A szerkesztői üzenet ellenére a hetilap nem érte meg az egy évet. Jelzésértékű volt a rábaközi újságok július 10-i száma. A Rábaközi Újságban az szerepelt, hogy az "Egységes Nemzeti Közoktatás", Deme Károly pedagógiai szaklapja, amely tavaly különféle nehézségek miatt egy időre abbamaradt, szeptember 1-től ismét megjelenik (RU 1898. júl. 10.). Ez már jelezte, hogy a szerkesztő visszatér korábbi kiadványához. A Rábaközi Hírlap viszont ugyanekkor már azt közölte, hogy értesülése szerint a Rábaközi Újság szeptember hónapban megszűnik (RH 1898. júl. 10.). Az újság szeptember 11-i száma "A vidéki sajtó betegsége" címmel közöl egy vezércikket. Ez már előrevetíti a lap megszűnését. "... a Rábaközi Újságnak megszűnését sem a szerkesztőnek, sem a kiadónak nem lesz oka sajnálni; Kapuvár városának, Kapuvár közönségének azonban igen." A lap következő két számát már csak az a törekvés vezérli, hogy összejöjjön a négy oldal terjedelem. A szeptember 25-i számot - anélkül, hogy ezt a lapban bejelentették volna - nem követte több. 245
