Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Enzsöl Imre: A Mosoni Ének- és Zeneegylet történetének vázlata (1926–1949)

ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK Voltak úgynevezett tiszteletbeli tisztviselők is, akiket választmányi javaslatra a közgyűlés érdemeikért elismert. Közülük került ki egynéhány a MEZE "húzóemberei"-ből. Gyakoribb a jegyzőkönyvi köszönet konkrét feladat teljesítéséért. A számvizsgáló bizottság eleve 3 tagból tevődött össze, feladatuk a zárszámadás és a vagyonmérleg vizsgálata volt. A tisztikarról elmondható, hogy néhány posztra eleve olyat választottak, akinek az adott szakterület volt a civil képesítése, de működő tag is lehetett emellett. A választmány 12 rendes és 4 póttagból állt. Az egylet legaktívabb tagjai alkották. Határozatképes gyűléshez a tisztikar és a választmányi tagok egyharmada volt szükséges, mint a közgyűléseken. A választmány intézte az egyesület összes ügyét. Magas - 200 pengős - utalványozási jogköre is mutatja fontosságát. Az egyesületi évet - néhány más kulturális egyesülettől eltérően - a naptári évhez szabták alapszabály szerint, s ezért a közgyűlést is korán (tavasszal) kellett tartaniuk. A szinte egész éves működés a kimagasló sikerek egyik záloga lett. A téli félévben tevékenykedő egyesületek inkább a kevésbé rendszeres szórakoztatás és a bálozás fórumai voltak, (Enzsöl 1998 a) a két világháború között ráadásul sokszor lanyhuló intenzitással. Az elitkörök (esetünkben a kisvárosiak) - országosan jellemző - válsága ellenére több alsó-középrétegbeli egyesület (Magyaróváron is) figyelemre méltó teljesítményt nyújtott a vizsgált időszakban. A MEZE pedig a virágzó országos dalosmozgalomba illeszkedett. Alapszabályait a királyi belügyminiszter 1927. február 13-án hagyta jóvá 272222/1926. szám alatt. III. A működés feltételeinek kialakítása a. A terem kérdése Minden egyesület működéséhez elengedhetetlen a megfelelő helyiség. Nem maradtak sokáig a Priegl-féle vendéglőben. A leányiskola helyisége következett, ahonnan 1928 tavaszán átköltöztek a Fehér Ló kistermébe, amit egyszerűen egyesületi helyiségnek neveztek. (Előzőleg 1927-ben tatarozták az épületet.) A bérletet Mosón magisztrátusával fenntartott jó kapcsolatuknak köszönhették. (Pl. Koppy Pál bíró is a kör tagja volt.) Ennek ellenére kérésükre sem engedték el a teremdíjat. (HMM, TDL 92.1.54 Jegyzőkönyv 1926-1936.) 1928 októberében szénért fordultak a községi elöljárósághoz, ami bevett gyakorlatukká vált. Évente rendszeresen 8-10 q szenet kaptak téli fűtésre és pénzbeli segítséget is kaptak időnként. (Mosonmagyaróvári Levéltár, Mosón község jegyzőkönyvei 19281939.) A MÉZE ezután már nem költözött ki Mosón impozáns épületkomplexumából. A karzatos nagyterem -1939 után is Mosonmagyaróvár legnagyobb és legszebb terme, a szocialista átalakítás későbbi áldozata - ideális volt zárt téri koncerteknek, báloknak. Ám ezekkel sem elégedtek meg. Átalakítást végeztek a Fehér Lóban, saját pénzből és komoly munkával. A termet 1930. július 7-én adták át avató ünnepség keretében. A kivitelezés Rammer Károly és négy körtag érdeme. A terem falait 4 híres magyar zeneszerző freskószerű képével díszítették. Az alapszabályt - szépen bekeretezve - szintén kifüggesztették. Majd gyűltek a falon az emlékfotók, dokumentumok s a tárgyak a köri szekrényben. 218