Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Tanulmányok – Közelmények - Dominkovits Péter: „Franciajárás” Győr megyében – Czineneg Antal szentmártoni uradalmi igazgató emlékirata az 1809. évről
TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. Emlékezet okáért ebben példát adtak, ság halmi árendás észre vévén az franciáknak érkezését borainak, barmai, s gabonának nagy részét el hordatván de okossan tette, hagyott ökrökből 8-at tehenekből 2-őt s így mindenből. Az ütközet után észre vette, hogy mi salva gvardát kaptunk, ő is folyamodott, s nyert 4-et. Az házánál semmi erőszak nem tétetett, de requisitiok által amit hagyott házánál, lassan, egy más után oda kölletett adnia, ezekután el mégyen Nyúlon quórtirozott Andreisi generalis úrhoz (:ez talán valamikor Andrási nevezető volt, mert deréksége, szép termete igaz magyart mutatott:) s mongya ez generális urnák, uram, már mindenemet oda adtam amim volt, már magamnak sincsen mit ennem, a salva quardiara nincsen már szükségem, melyre ászt adta váloszul, maradj házomnál még ittend leszek, lészen mit enned, böcsületes ételt, s italt adott nékie. De két nap múlva, el menniek kölletett, ő is jószágához távozott. Sokakban rendelményeiket az franciáknak dicsérni kölletik, tudnia illik, minek előtte el érkezett ezen ellenség, itteni rendölések szerént az malmok a vizeken el süllesztettek, hogy az ellenség éhet vészen, minden fenyők öszve metéltettek, hogy az Dunán az ellenség által menetelést meg gátollak, - el érkezvén az ellenség, az malmokat föl ömeltette, ászt mondván őrőlletek, hogy légyen kenyeretek, s nékünkis adhassatok, meg tudván az fenyők öszve metéllését, és okát, ászt mondotta, evvel két féle kárt okoztak, 1-ső hogy az fenyők többé nem építtésre alkalmazhatok, tettek kárt a tulajdonosoknak, 2-or ha nékünk szükséges az Dunán által menetelre hidat készíttenünk, fenyő szálok hejányában az templomok födeleit kenteiének leszünk le rontanni, mely által sokszorozva kárt tettek magoknak, - ami népünk minden kéméletlen, ahol kár tétel nélkül a vetések, s mer érésben lévő gabona le gázolás nélkül el mehettek volna, a gabonákon körösztül mentek francia generális Sank 1.500 lovassal a vetések között lévő nyári úton sz[ent] lőrinci pusztán körösztül úgy el ment, hogy három határban egy kivére való gabonát le nem gázolt. Kertéivel mentek egy más után Sz[ent] Mártonyban, sem klastromban, sem templomban leg kisebb illetlenséget nem tettek, pénzt nem kértek (:kivévén azon föllebb emiétett egy tisztecskét:) amire szükségjek vala kérték. Dicséretes volt azis, hogy Kiss megyeren lévő gabonát kérésemre (:mely hatalmokban vala már:) el hagyta hordatnom, csak ugyan kérték is kenyeret, amennyire szükségjek lévén. Sz[ent] lőrinci pusztát az M[éltó]ságos Uraság részére az M[éltó]ságos Fő Apátur Ur 1810-ben parancsolta visza venni, sz[ent] mártonyiak ennek bé vetésétől el tiltattak én föl mérettem, el osztottam három dűllőre, csősznek egy gunyhot csináltattam azon helyre a' hol leg hasznossabnak ki jelöltem az majort építteni. Sz[ent] mártonyiak el nézték ezt egy ideig, de még a vetés ideje előtt sz[ent] mártonyi jobbágyság falutul néki ment egy nap ekékkel föl szántották, s bé vetették, a gunyhót föl tüzelték. M[éltó]ságos Fő Apát Ur azon üdőben Tihanyban lévén, utánna küldöttem, meg írtam az esetett. Haza jött, de egyebet nem tett, mint hogy az Győri Káptalan előtt protestatioját letette. Varsányi határban jó darab tüskés, porongyos haszon vehetetlen földet láttam, s gondoltam abból hasznos rétet tenni, 1811-ben irtattam. Végre varsányiak többé annak irtására menni nem akartak, akkor tudnia illik, amidőn már nagyobb része ki vala irtva, melynek ki irtására péterdieket rendöltem, akkor ki mentek 187
