Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Dominkovits Péter: „Franciajárás” Győr megyében – Czineneg Antal szentmártoni uradalmi igazgató emlékirata az 1809. évről

ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK mentek, az ország úttyán, nem másfelé. Erre egynéhány szót ejtettek a francia főtisztek magok közt. A generalis egy kiáltására az 1500 lovasság öt felé oszolt, és második kiáltására vágtatva Sz[ent] Mártony öt úccáján ki Sz[ent] Mártonból Illók, és Ravazd felé el nyargaltak (:én két éves lakos voltam Sz[ent] Mártonban, nem tudtam az úccákot úgy, mint ezen generalis:) estve 8 óra előtt, ismét viszsza jöttek Sz[ent] Mártonban, s ottand maradtak. Nálom szállásolt fönt nevezett generalis, ki deákul beszélt estve maga mellé ültvetett, s akkol beszéltette el okát ide jöveteleknek, hogy tudniillik Satler népével Tirolist ott hagyta, s ezen bújkáll, őket akarja meg csapni oldalról, azomban Satler ezeket kerülgetve Balaton mellett, Zircig (Tzirtzig) húzódva ment Komárom felé. A franciák Satlertől tartottak. Satler ismét ezeket kerülgetve vitte úttyát Komárom felé, visza érkezvén ezek mind hogy szénát és zabot kölletett nékiek adatnom többeket hallottam magyarul beszélleni, káromkodni, s amidőn kérdeztem hová való földi, akkor már franciául beszéllett. A többi közt volt sz[ent] mártonyi fi is köztök, ki éjjel másod magával hegyben lakó annyát meglátogatta. Ezek közül százan a tisztartó lakása előtt áltattok éjfélig ötvenen lóháton ülve vigyáztak, éj fél után másik ötven ült lóra, emezek le feküdve, mind Illák alatt, mind kiss écsi utakon kettő ált vigyázatost, ezek több napokig feküdtek Sz[ent] Mártonban. Junius 20-án horták Szjent] Mártonban sok proklamatioját Napoleon neve alatt osztogatták, ki szegezték az franciák templom ajtókra, vendég fogadókra, nékemis nagy számmal adtak, hogy szegeztessem ki. Amidőn észt elolvastam (:mely franciául, deákul, s magyarul egy árkuson vala nyomtatva:) ászt mondottam, hogy ő Fölsége a mi királyunk, annak, aki ezen proclamatiot föl tette, viszsza vévén országjait, egy dominiumot 12 faluból állót ajándékozni tartozik az én véleményem szerént mert meg vagyon ezen proklamatio Sz[ent] Mártonban, olvasható, s látható abból, hogy Napóleon abban a véleményben volt, hogy ezen proklamatio által Magyar Ország azonnal hozzá áll, s bizonyossan az ő pártfogása alá folyamodik, mert a magyar karoknak, s rendeknek volt szólló. Ezen proclamatiot olvasván az jobbágyság, meg szomorodván elfordult attól mondván ebatta! ezis az urakkal tart, nem jött ez a mi meg szabadíttásonkra. Ha az jobbágysághoz lett volna intézve, hogy a ti szabadíttásotokra jöttem föl szabadítalak az rabotólástol, dézsma adástol s.a.t., egy puskalövés nélkül magájévá tette volna Magyar Országot !, mert a jobbágyság imádkozott el jövetelekért, el voltak hitetve és hogy az ő szabadíttásokra jött. Junius 21-én híres Magdonáld generális húzódott négyezer emberrel Kiss Bér felé, szinte Satler lépéseire vigyázott, ott tanyázott 26-ikig. Junius 22-én estve felé ismét jött mintegy 200 lovasság Zirc (Tzirtz) felől, egy néhány német lovassat is Satler népéből el fogtak a két tár szekeret kenyérrel, s ruhákkal terhelve. Ezekből 16 tiszt hozzám szállott oly ehessen jöttek, hogy el hozattam egy ökör combot abból parancsokra főzettem, de ászt nem várhották, magok metélgették sindelre szúrván sütötték csak az tűznek tartották, kedvekre jól laktak, kenyérrel, s borral, az meg fözöttet regveire hagyták, korán föl kelvén meg ették, el mentek. Sz[ent] Mártonban 18 nap, és éjjel voltunk a francia ellenség hatalma alatt, semmi erőszakot nem tettek. Elején sz[ent] mártonyiak magok egy néhány franciát hol, ott magok mellé vettek, és a Talián pincét föl törték, s az 182