Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
Tury Mária (Győr): J. M. Millitz két portréjának restaurálása
készültek, a fehérjeteszt minden rétegben pozitív volt. A fehérje alapú kötőanyag lehet enyv vagy tojás tempera. A kérésemre később elvégzett olaj teszt szintén pozitívnak bizonyult. Ismerve a képek korát és megtapasztalva az előző konzerválások nyomát, megállapítható, hogy a múltban elvégzett konzerválásokhoz enyvet használtak és ezt mutatta ki a fehérjeteszt, míg a képek valójában olajtechnikával készültek. A mikroszkópos vizsgálat nagy segítséget nyújthat a röntgendiffrakciós vizsgálathoz szükséges minta levételénél is: amennyiben kimutat átfestéseket, akkor elkerülhető, hogy az átfestés anyaga belekerüljön a röntgendiffrakciós vizsgálathoz levett mintába. Ehhez a vizsgálathoz igen kis mennyiségű mintára van szükség, de azt pontosan abból a rétegből kell levenni, amit vizsgálni szeretnénk: például ha egy kék, zöld vagy vörös pigmentet szeretnénk meghatározni, a festményt először meg kell tisztítani a későbbi átfestésektől, a lakktól. A mintát az idegen anyagoktól tökéletesen megtisztított felületről, lehetőleg egy olyan helyről kell lekaparni, ahol az adott szín a legtisztább állapotban, tehát különböző más pigmentek hozzáadása nélkül van jelen. A lekapart néhány milligramm mintát egy kis kémcsőben elhelyezve adjuk át természettudományos vizsgálatra. Ezzel a módszerrel bármelyik rétegből elkülönítve tudunk mintát venni. A Millitz képekről készült mikroszkópos felvételeknél jól látszanak a festmény egyes rétegei. Érdekes a kettős alapozás: alul vörös bólusz (összetételét a röntgendiffrakciós vizsgálat mutatta ki) fölötte sárga bólusz. Az alapozás mindkét képnél ilyen. Egyes szakértők szerint ez úgy értelmezhető, hogy Millitz képét abban az időszakban festette, amikor a sötétebb, barokkra jellemző vörös alapozásról a festők áttértek a világosabb alapozásokra, előbb úgy, hogy a vörös alapozás fölé egy réteg sárga alapozást tettek (mint a mi esetünkben) és erről később áttértek a teljesen világos, előbb sárga majd fehér alapozásra. Ugyanilyen alul vörös, fölül sárga alapozással találkoztam a Maulbertsch műhelyéből származó Szt. András vértanúsága című képnél, ami bizonyítja, hogy ez a fajta, két rétegű, alapozás eléggé elterjedt és szokásos alapozási módszer lehetett. Érdekes, hogy Millitz ólom fehér gyanánt ólom-karbonátot (PbC03) használt, aminek festészettechnikai tulajdonságai kedvezőtlenebbek, mint a bázisos ólom-karbonáté /Pb3(C03)2(OH)2/ Ólom-karbonátot (PbC03) mutatott ki a röntgendiffrakciós vizsgálat az 1997-ben restaurált Dorffmaisternek tulajdonított két egészalakos portrénál, sőt Dorffmaister kemenesszentpéteri freskójában is kimutatták a PbC03-t. Különböző festők más-más képeiből levett mintákban megjelenő ólom-karbonát ennek a festéknek az elterjedt alkalmazását látszik bizonyítani a barokkori Magyarországon. Még különösebb, hogy Millitz az ólom-karbonát mellett gipszet is használ például a fehér márvány asztalka megfestésénél. A gipszet alapozáshoz gyakran használták, de a festékrétegben való előfordulása figyelemre méltó ritkaság, hacsak nem egy korábbi restaurálás alkalmával került a képre. Több mintánál nem sikerült konkrét pigmentet kimutatni, a röntgendiffrakciós vizsgálat szerves eredetű anyagokat nem tud meghatározni, ezeknek a mintáknak a színezéke szerves eredetű, ásványi eredetű anyagot nem tartalmaz. Például a fekete ruhából vett mintánál a fekete festék szén - szerves anyag, a kanapéról, vagy a férfiportré ruhájáról levett vörös minta szintén szerves eredetű krapplakk. Különös, hogy a szürkészöld háttérből vett mintánál sem sikerült pigmentet kimutatni. A gyenge minőségű ólomfehér és a sok szerves eredetű festék használata magyarázat lehet a festmények visszafogott koloritjára. A színek nem annyira teltek és csillogóak, mintha ásványi eredetű pigmentekkel lennének megfestve. Millitz pigment és alapozás használatának meghatározása, csak képeinek további vizsgálatával lehetséges. A vidékünkön működő barokk kori festők anyaghasználata, technikája szintén kutatás tárgya lehet. Tudomásom szerint ebben a témakörben eddig ARRABONA KIK] 36/1-2.
