Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)

Tóth Katalin (Sopron): A Hansági Múzeum XVI–XVIII. századi metszeteinek restaurálása

óth Katalin: A Hansági Múzeum XVI-XVIII. századi metszeteinek restaurálása Feladatom a Hansági Múzeum tulajdonában lévő 103 darab súlyosan károsodott metszet papíranyagának stabilizálása, az enzimes és savas hidrolízis cellulózt leépítő folyamatának leállításával. A papír felületén a további savasodás megakadályozására karbonát védőréteg kialakításával és a meggyengült papír megerősítésével. A metszetek esztétikai élvezhetőségének, kiállításon történő bemutathatóságának lehetővé tétele a szakadások megszüntetésével, a hiányok pótlásával. Megóvásukra a kiállíthatóság és a raktározás megfelelő körülményeinek kialakításával. TÁRGYLEÍRÁS A metszetek anyagai, készítéstechnikája: A rézmetszetek, rézkarcok hordozója merített rongypapír. Sokszorosító eljárással készültek, dúcról azaz lemezről nyomva. A papíron lévő anyagok olajos alapú festékek (nyomdafesték). A metszetek restaurálás előtti állapotfelmérése: A felületüket vastag por és piszok borítja. Vízfoltok, lilás, sárgásbarna, barna penészfoltok, foxingfoltok láthatók rajtuk. A papír nagyon meggyengült, szakadt, hiányos. (1-4. fotó) A metszetek papírjának pH értéke univerzális pH mérőpapírral mérve 4,2 - 5,5 között van. A metszeteket károsító tényezők: A szakadásokon kívül a papír anyagának meggyengülését, hiányait elsősorban egy erős beázás és az ezt követő intenzív gombásodási folyamat okozta. A papír felületén az Aspergillus és Pénicillium nemzetségéhez tartozó tipikus papírbontó gombák azonosítottak. A grafikák esztétikai hatását erősen lerontó lilás, sárgásbarna, barna elszíneződések részben a gombák saját színe, részben az általuk termelt pigmensek színe. A por mint károsító tényező: A por veszélyessége abban rejlik, hogy megköti a papír felületén a légköri szennyeződéseket, gázokat pl. a kén-dioxidot (SO2), nitrogén-oxidot (NO2). A papírban mindig jelenlévő nehézfémek - a gyártási eljárásból származó vas és réz ionok katalizálják a kén-dioxid felvételét a papírba. A felvett kén-dioxid a papír nedvességtartalmával kénessavat (H2SO3) képez. A kénessav már roncsolja a papírt. A fém-ionok katalizálják a kén-dioxid kén-trioxiddá való oxidálódását, melyhez az oxigént az ózon és a nitrogén-oxidok adják. A kén-trioxid vízzel kénsavat alkot, mely a papír savas hidrolíziséhez, azaz akár a teljes lebomlásához vezet. A nitrogén-dioxid jelenléte pedig salétromsav képződését idézheti elő. A víz hatása a cellulózra: A papír alapanyaga a cellulóz. A cellulóz hosszú láncmolekuláin megtalálhatunk kristályos (rendezett) és amorf (nem rendezett) részeket. A túl sok víz az amorf részek ARRABONA KRttl 36/1-2.