Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)

Csiszár Attila (Kapuvár): Egy kapuvári nagygazda család építkezése 1928-ban

Huszár Attila: Egy kapuvári nagygazda család építkezése 1928-ban Kapuvár paraszti lakóházai közül napjainkban azok az épületek állnak még viszonylag nagyobb számban, amelyek már nem a kisalföldi házterületre jellemző vonásokat mutatják. A 20. század elejére az árutermelő, jómódú parasztok gazdálkodása egyre nagyobb méreteket öltött. A 19. század második felében épített oromfalas, nyeregtetős, egysoros téglaházaikat lebontották, és helyettük a városi polgári, úri és iparos elemek megoldásait átvéve más típusú épületeket emeltettek. Házaikon az eklektika és a különböző historizáló stílusok formáit forgalmazták újra a szomszédos építőközpont, Garta kőművesei. Az előképül szolgáló házak stukkó-, esetleg kerámia-ornamenseit egyszerűbb anyagból, vakolatból alakították ki. A Varga Berta család utcára öt ablakkal néző, L-alaprajzú háza 1928-ban készült (1. kép). A ház némi átalakítással ma is áll, az építkezéssel kapcsolatos iratokát pedig az építtető lánya, Varga Berta Györgyné, szül. Varga Berta Erzsébet szerencsére megőrizte (3, 4. kép). A 19. század falusi építészete lényegesen jobban kutatott, mint a 20. századi. A város és a falu egykori építőkultúrája közti különbség csökkenése, majd az integrálódás végső szakasza szinte alig vizsgált terület. Kutatása annál sürgetőbb, mivel már a századunk első felére jellemző állapot is megszűnőben van. A még álló házakat gyakran a második, harmadik generáció lakja, amely az építés körülményeiről a legritkább esetben tud adatokkal szolgálni. Célom, hogy a fennmaradt dokumentumok, valamint Varga Berta Györgyné visszaemlékezése alapján rekonstruáljam az építkezés kivitelezésének egy korábbi korszakhoz képest megváltozott körülményeit, utalva a régi és az új típusú házra jellemző lakáshasználat lényeges különbségeire is. Az építkezés munkaszervezetére és bizonyos építőtechnikákra vonatkozó részeknél - mivel speciális ismeretekről van szó - nagymértékben támaszkodtam a korábbi kutatásaim során idős kőművesekkel és ácsokkal készített interjúk adataira. A Varga családnév Kapuváron a 16. század óta szerepel. A számos ágra szakadt nemzetséget az egyes ágak ősei után kezdték nevezni. Ilyen megkülönböztető nevet viselnek ma a Varga Pál, Varga Mihók és a Varga Berta családok. Az utóbbit századunk első felében a község legmódosabb famíliái között tartották számon. A múlt század 70-es éveiben született két testvér, Varga Berta András és György szülői háza a Major utcán állott. A háromosztatú (szoba-konyha-szoba), oromfalas téglaház a 19. század közepén készült. Az eredetileg nyitott kéménnyel épített ház konyháját korán fujtott konyhává alakították: „Oregapa biró vóf ám huszonöt évig, azok má ek kicsint modernabbu vótak." Az idős Varga Berta András első házasságából született két fiának a századforduló táján új házat építtetett a Nádasdy utcában: „Öregapa ípűtö azt a házot. Két szobát, közbe meg ek konyhát nyitott kímínnyel." A téglát az akkor még általános szokás szerint maguk égették: „A/lég a téglát is uv vetettík, nem uv vettík kíszen. Fogadott ARRABONA KOT] 36/1-2.