Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)

F. Tóth Zsuzsanna (Mosonmagyaróvár9: Moson megyei szekrények

tónus figyelhető meg az egyik inkább a sötétebb, kékes árnyalatú, a másik a vöröses, barnás színű. Az előbbi a német, a másik inkább a magyar illetve horvát nemzetiségű falvakból származik. Pontosan nem lehetett megállapítani a készítési helyeket, így nem lehet szekrénykészítő központokat sem meghatározni. A szekrények díszítéseit vizsgálva megállapíthatók az azonos ecsethúzások, és formai megoldások, feltételezhető, hogy további levéltári források vizsgálatával (vagyonleltárak, céhiratok, peres anyagok) és azok adatai segítségével fény derülhet az egykori köz­pontokra illetve a vonzáskörzetek nagyságára, és esetlegesen egyes asztalos dinasztiák adatai is előkerülhetnek a kutatás során. Ez azonban hosszabb feldolgozó munkát igényel, amelyeket a későbbiekben szeretnék elvégezni. JEGYZETEK 1 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. IV. kötet 1896. (339-440). p. 2 MAJOR Pál írt összefoglaló történeti, társadalmi összefoglalást Mosón megyéről, ezenkívül sajnos csak kéziratban meglévő monográfia készült a megyéről: IVÁNFI Ede 1896. (H.M.A. 71) HALLER János 1941. (H.M.A. 73) Mosón megye államrajzi táblázata in: MAJOR Pál 1868 3 IVÁNFI Ede 1896. (H.M.A.71) 4 Levéltári szám: IV/A 513/3.; IV/A 513/1. Az óvári céh szabályzat latin és német nyelven íródott. 25 articulus tartalmaz (ez német nyelvű rész). 5 1.) Asztalos-lakatos céh Országos Levéltár (Acta Mechanica es Liber cehalicum) Privilégium 1807 (német nyelvű) 2.) Asztalos, lakatos, puskaműves, üveges ELTE Könyvtár 1728. Privilégium (német nyelvű) (A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere 2. Budapest, 1976. Szerk.: ERI István, NAGY Lajos, NAGYBÁKAY Péter) 138-139. 6 A Hansági Múzeum Helytörténeti gyűjteményében található pecsétnyomó a magyaróvári asztalos, lakatos, puskaműves, üveges összevont céh pecsétje 1728-ból Pecsét felirata: EIN GANTZ: E: HW: D: S: B: U: SP: I: HUNG: ALTENBURG: 1728. A rézből készült ovális alakú pecsét közepén, a szöveg által keretezve, a négy részre osztott terü­leten: kettős kulcs, körző, gyalu; sarkantyú (?); kettős pisztoly nyíllal, L.Sz.: HMH.59.20.1. 7 Resch István asztalosmester részére kiállított szabaduló levél, mely kelt Magyaróváron 1857. május 11. (Lsz.: HMTD.74.125.1.) 8 Az egyesület államilag engedélyezett gyűjtőköre a megye területére terjedt ki. SOTER Ágost 1882-98. 287. 9 Két XVIII. századi mesterjegyekkel díszített székről készült tanulmány. L. ÁCS Anna 1983. 10 Azért tartottam fontosnak a szekrények bemutatását, mert ez az egyedi forma nem kapott eddig elég figyelmet. Csupán K. CSILLÉRY Klára foglakozott ezzel a problémával. 11 K. CSILLÉRY Klára 1982. 26. 1967. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára III. kötet 703. 12 K. CSILLÉRY Klára 1991. ; 504. 13 H.M.N. 86.2.1. K: 1828 H.M.N. 56.48.1. K: 1829 H.M.N. 56.44.1. K: 1830 H.M.N. 74.1.26. K: 1838 H.M.N. 62.2.1. K: 1848 H.M.N. 56.47.1. K: 1852 H.M.N. 86.23.1. K: 1862 H.M.N. 93.8.1. K: 1870 14 SZABOCLSI Hedvig 1972. 89. o., 133., 153., 155 kép 15 Sigrid HINZ 1989. "Magyarországon, s egész Közép-Európában, a szekrény a 17. századi németalföldi szekrény mintájára alakul. Észak-Németországban és a skandináv államokban a Dielenschrank típusa uralkodik. Közép- és Dél-Németországban a helyi reneszánsz hagyomány keveredik a .németalföldi mintával. így keletkezik az ú. n. frankfurti típus. E fő típusoknak, a hamburgi egyenesvonalú és a danzigi törtvonalú párkányzatú Dielenschranknak és a közép-német egyenespárkányú barokk szekrénytípusnak a hatá­sára alakulnak a Habsburg-birodalom területén a jellegzetes, nagyméretű, kétajtós barokk szekrények.' 16 SZABOLCSI Hedvig 1972. 89 17 Bernward DENEKE 1979. 261-264 kép, VIII. színes tábla , IX. színes tábla, X. színes tábla, A 262. és 2J63. kép kivételével ezen szekrények kompozíciós-felosztásai hasonlóak a Mosón megyei szekrények mintáival. A 264. kép díszítése szinte azonos a H.M.N. 65.10.1. szekrénnyel. ARRAB0NA KË&I 36/1-2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom