Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
Horváth József (Győr): A XVII. század első felében keletkezett győri iparos végrendeletek kutatásának tapasztalataiból
[Jjorváth József: A XVII. század első felében keletkezett győri iparos-végrendeletek kutatásának tapasztalataiból Az utóbbi bő fél évszázad történeti szakirodalmában számos olyan tanulmány található, mely a győri ipar múltjával foglalkozik. Ezek nagyobb része egy-egy mesterség történetét - ill. annak hosszabb-rövidebb időszakát - igyekszik bemutatni, de néhányan összefoglalóbb jellegű munkára is vállalkoztak. Az előbbiek sorában említhetjük Jankó Lászlót, aki két tanulmányban is foglalkozott a győri ötvösök 16-19. századi történetével; Timaffy László a szíjgyártók és nyergesmesterek, valamint a fémművesek múltját kutatta; László Ferenc a mészároscéh történetének megismeréséhez járult hozzá; Domonkos Ottó a győri céhes takácsokról írt tanulmányt; míg Jaki Katalin a gombkötők céhének gazdag múltját foglalta össze. Ezen dolgozatokat áttanulmányozva megállapíthatjuk, hogy 17. századi adatokat Jankó László és Jaki Katalin munkái tartalmaznak nagyobb mennyiségben; a többi tanulmány inkább a későbbi korszakok tárgyalására helyezi a hangsúlyt. Megemlíthetünk viszont két olyan közleményt is, amely kifejezetten a 1 7. századdal foglalkozik: Domonkos Ottó a győri szíjgyártó legények szokásait ismerteti egy 1 649-ből fennmaradt kézirat közzétételével; míg Batári Ferenc az asztaloslegények vándorlásával kapcsolatosan közöl érdekes adatokat a 1 7. század utolsó évtizedeiből. A győri ipar történetének átfogó jellegű megírásához Bedy Vince gyűjtött elsőként adatokat - a tanulmány elkészítését azonban halála megakadályozta; így csupán hatalmas anyaggyűjtése jelenhetett meg 1941-42-ben. Ezen sokezer adatot tartalmazó közlés mintegy 60 mesterség levéltárakban fellelt említéseit rendszerezi; sajnálatos azonban, hogy az esetek többségében hiányzik az adatok pontos lelőhelyének ill. előfordulásuk időpontjának feltüntetése - így gyakran csak ötleteket adhat a további kutatás számára! A győri szabók történetét bemutató fejezetben pl. nem kevesebb, mint 61 nevet sorol fel ,,A XVI. század közepétől a XVII. század végéig ismerjük" felvezetéssel - e névanyag azonban ezen tág időhatárok között, pontosabb adatok nélkül alig hasznosítható! Szabó Péter a céheknek a győri Xántus János Múzeumban őrzött tárgyi emlékeit mutatja be három tanulmányában, sorra véve a céhládákat, a pecsétnyomókat, majd a céhzászlókat - a pecsétek leírása közben számos 17. századra vonatkozó céhtörténeti adattal is szolgálva. Timaffy László főként a Bedy Vince által közölt adatokra, valamint az eddig említett tanulmányok eredményeire támaszkodva adott rövid áttekintést Győr kézművesiparának a török megszállás utáni újjáéledéséről. Utoljára, de egyáltalán nem utolsósorban említjük Gecsényi Lajos nevét, aki elsőként vállalkozott a győri céhek vizsgált korszakunkbeli történetének átfogó bemutatására; és első volt a győri céhek más városokbeli céhekkel való jogi és szakmai kapcsolatainak kutatásában is. Meg kell továbbá említenünk: úttörő jelentőségűek Gecsényi Lajos említett publikációi jelen dolgozatunk tárgya szempontjából is. Ó volt ugyanis az első az említett kutatók között, aki a győri iparosok végrendeleteinek ezirányú adalékaira érdemben felfigyelt - néhány tucatnyi jellemző példa kiemelésével! A korábbi munkák közül ugyanis egyedül Jankó Lászlónál találkoztunk végrendeleti adattal - egyetlen esetben! ARRABONA ÍRÍ| 36/1-2.
