Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)

T. Szőnyi Eszter (Győr): Római kori bronz szoborlelet Árpás-Dombiföldről

A jellegzetes töredékek leírása: 1. Díszpáncél töredék. (2.á. la-b.) A darab a páncél alsó pteryx-eit ábrázolja. A két sor egybe öntött, az egyes részeket megvastagított, szalagszerű keretdísz választja el egymástól. Ugyanilyen megvastagított szalag képezi a páncél derékrészének alját. Díszítményei az alappal egybeöntöttek, nem applikáltak. A felső sorban szembenéző oroszlánfej, az alsóban növényi motívum: nyeles, négyes tagolású levél (palmetta). - Méretek: m(agasság) = 169 mm, sz(élesség) = 125 mm, v(astagság) = 2-5 mm. 2. Köpeny (?) töredéke. (2.á.. 2a-c.) Redőzött köpeny vállrésznél összefogott indítása. Belsejét vastagon ólomréteg tölti ki. Méretek: m=77 mm, sz=65 mm, v=3 mm, ólomréteg v=16 mm. 3. Bokarész töredéke. ( 2.á. 3a-b.) Hengeres, alsó részén kiszélesedő darab a calceus körültekert bokaszíjával illetve a felső szíj kötésének végével, valamint az alsó kötés csomójával. Méretek: m=99 mm, sz= 75 mm, v=5-8 mm. 4. Töredék, haj, vagy szőrzet ábrázolásával. (2.á. 4a-b.). Az ábrázolást sűrű vésésekkel alakították ki. Méretek: m = 42 mm, sz=53 mm, v=4 mm. 5. Töredék, haj vagy szőrzet ábrázolással. ( 2.á. 5a-b.) Az előbbihez képest nagyobb hullámokat kialakító vésetek alkotják. Méretek: m=29 mm, sz=36 mm, v=3 mm. 6. Kard (?) markolat töredéke. (3.á. 6a-d) Hengeres, korongos záródású töredék, a korong közepén négyszögletes kivágással. Olvadt, deformálódott állapotban. Méretek: m = 39 mm, átm= 51 mm, v= 3 mm. 7-11. Különböző méretű ruharedő töredékek (3.á. 7-11.), egyiken a javítás jól látható nyomaival (3.á.ll.). Vastagságuk=2-4 mm. Mint már említettem, eddigi ásatásaink a municipium külső területén - tehát nem a fórumon, vagy a városközpontban - folytak. Igy tehát egyáltalán nem volt meglepő, hogy ezen a részen a város korai műhelynegyedét találtuk meg, és csak a bővüléssel, a város területének növekedésével kerültek kő lakóépületek ide a III. század közepe táján. A különféle ipari műhelyek egymás szomszédságában való előfordulása szokásos. Általában több iparág műhelyeit gyakran egymás mellett, sőt azonos helyiségben is megtalálhatjuk. A fazekasműhely ismertetése, korhatározása, a fazekas telkének meghatározása, a bőséges leletanyag és a kiásott objektumok alapján megtörtént, a bronzműves műhelyre néhány momentumból következtethettünk, de kifejezetten hozzá köthető objektumot nem találtunk. Nem ismerünk olvasztókemencét vagy kemencéket, ezek feltehetőleg a feltárt terület határától K-re helyezkedtek el. Az ásatáson viszont és főként annak K-i szelvénysávjában nagy mennyiségben került elő bronz lemezhulladék, találtunk bronz bucát, öntőminta töredéket, sőt egy korábbi gödröt is (9. obj.), amelyben korom és hamurétegek között feltűnően sok apró bronz lemezhulladék feküdt. A fémkeresővel talált bronztöredékek, amelyek között a szobormaradványok is voltak, nyilvánvalóan egy újrafeldolgozásra, beolvasztásra előkészített depót képeztek, amilyeneket másutt is megfigyeltek. Aquincumban és Brigetióban törött, horpadt bronztárgyak olvasztókemence maradványai mellől is kerültek elő. A mursellai műhelyt nem gondoljuk nagyobb bronztárgyak elkészítésére alkalmas ipari objektumnak. A fellelhető bronzmaradványok és a területen előkerült bronzleletek alapján kisebb olvasztókemence (ke)t feltételezünk, ahol talán a műhely működési idejének első szakaszában a feltűnően nagy számban előforduló erősprofilú egygombos fibulákat gyártották, amelyek között rontott példány is előkerült. Minden bizonnyal edény javításokat, foltozásokat is végeztek itt, erre a hulladékanyagban található sok szétnyírt lemezdarabka is utal. Az újrafeldolgozásra előkészített bronzanyagot feltételezésünk szerint tehát ARRABONA Efi| 36/1-2.