Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör a magyarság szolgálatában (1877–1921)
Gaár Mariska, Laczkó Aranka, Dezső József, Komjáthy János, Komjáthyné Závodszky Teréz, Kesztler Ede, Baróti Irma, György Ilona, Nemes Klementin, Kerényi Adél. Szembetűnő, hogy 1897-től a monológ előadása került előtérbe, elsősorban a Nemzeti Színház tagjai körében: Zilahy Gyula, Rákosi Szidi, Palotai Piroska, Paulay Erzsi, Váradi Aranka. A Kör tagjai közül: dr.Stengl Antal, Eble Teréz, dr. Dukavits István, dr. Mihályi Kálmán. Dialóg: Spiegel Irma és Somogyi Béla. Társas szórakozások A komoly és fárasztó irodalmi rendezvények közben a Kör alkalmat adott tagjainak a társas szórakozásra is, amely a pihenés, kulturált kikapcsolódás igényét fejezte ki. Nagyon ügyesen járt el a Kör választmánya az ilyen mulatságok rendezésével, mert a jókedv, vidám hangulat és fesztelenség nagy összetartó erőt jelentett. A vendégek mindig otthoniasan és barátságban érezték magukat. A Kör az első önálló estélyét 1878. február 1 ó-án tartotta meg, amelyen fő számként 44 pár francia négyest táncolt. Az öltözékek általában egyszerűek és csinosak voltak. Az előadásokat többször társasvacsora is követte, amelyre előre lehetett jelentkezni. Minden aláíró személy külön nyomtatott jegyet kapott, amit a fizetőpincérnek készpénzként adott át. Ezen vacsorák által is Sopronban a társadalmi élet annyira felvirágzott, hogy azokon résztvenni társadalmi szükséggé vált. A magyaros jókedv és szívélyes patrióta kedélyesség jellemezte az estéket. A jó polgári szokásoknak megfelelően a hölgyeket szellemes "tósztokon" megkülönböztetett udvariassággal köszöntötték. A rendszeres táncmulatságnak is meglett a maga jó hatása, a magyar tánc, a csárdás elterjesztésével, amelyet alkalmanként "tűzzel" és kitartással járt 25-30 pár. A kirándulások alatti kellemes időtöltések és az egyszerű szórakozások mindig népünnepélyekké nőttek. Az adott műsorok igazi műélvezetet nyújtottak, és a megelégedést hosszantartó, hangos tetszésnyilvánítások kísérték. Az előzékeny fogadtatásokat semmi bírálat nem érheti, mivel a résztvevőket nem lehetett megkülönböztetni nemzetiség, foglalkozás, hajlam és képesség, vallás és politikai felfogás szerint. A résztvevőket az összetartozás tudata, érdekeik és érzelmeik közössége, mintegy testvéri kötelékkel fűzte össze. 1878. február 16-án például midőn a Kör az első önálló bálját tartotta, a vendégek barátságban érezték magukat. Ezt szolgálta 1878. június 22-én a "Warischi vadásziakénál rendezett "délesti" mulatság is. Csak a tiszta magyar szó, vidám és kedélyes társalgás hallatszott a magyar zene mellett. Az 1880. februári farsangi bál is úgy tűnt, mintha mindenki bizalmas családi körben szórakozott volna. Emlékezetes volt az 1881. április 7-i doborjáni kirándulás is, amikor is a Liszt Ferenc szülőházának falára illesztett emléktáblát leplezték le a Kör tagjai. Es így sorolhatnánk tovább... A műsoros kirándulásoknál említést érdemel, amikor 1877. április 9-én Nagycenken, a "legnagyobb magyar 1 ' Széchenyi István örök pihenőhelyén koszorúzási emlékünnepséget rendezett a Kör. Ezen ünnepség bebizonyította, miként kell a nemzet nagyjainak emlékét tisztelni és szellemét hazafias kegyelettel méltóan fenntartani. 1879. július 6-án a Kör kirándulást tett Eszterházára, ahol herceg Esterházy Miklós mindent felülmúló vendégszeretettel fogadta a Kör tagjait. Majd 1882. május 29-én ismét Eszterházán műsor közebéd és "társasjáték" volt a szabadban. Este pedig táncmulatság a várkastély dísztermében. Felejthetetlenül sikeres volt az 1884. szeptember 6-i 120 kismartoni Rózsa vendéglőben tartott nyilvános előadás is. 1919. november 25-én a Nőegylet meghívására a Kör Csornán tett kirándulást, nagyon tartalmas műsorral, amelyet a Korona vendéglőben rendezett társasvacsora fejezett be. 1 920. november 21-én Széchenyi ünnepi ülés volt Nagycenken, a Magyar Történelmi Társulat, a Petőfi ARRABONA 35/1-2.
