Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör a magyarság szolgálatában (1877–1921)

Munczy Béla, Zupancic Miklós Károly... - Fuvola számokat adtak elő: Schekulin József, Böhm Tódor, Horváth Ferenc, Rusz József, Pribil János ... - Cimbalmon: Krecsányi Sarolta, Vendl Aladár... - Hárfán: Mick Mici... A Kör zeneművészeti tevékenysége már a kezdetben önálló alkotásra buzdította a soproni ének- és zenét oktató pedagógusokat is. Az előadásokon gyakran saját műveiket mutatták be: Haas Manó gondonkára, Munczy Lajos hegedűre, Kapi Gyula zongorára és Wallner János hegedűre írt művét. Ének- és énekkari művével Kapi Gyula, Belitzay Gyula, Altdörfer Viktor és Kárpáti Sándor szerepeltek. A budapesti szereplők sorát Liszt Ferenc , Zichy Géza gr. és Chován Kálmán nyitotta meg. 1 904-től a zene szerepe már csak az irodalmi számok közötti űr kitöltését szolaálta. Ebből azonban kiemelkedett Bartók Béla 1 905. december 9-i soproni fellépése. A soproni Nemzetőr c. újság 1 905. december 1 4-i számában egy cikkíró kiemelte Bartók igazi tehetségét, technikai tudását, művészi produkcióját és a magyar népdal gyűjtésének nagy munkáját. Bartókot Sopronhoz - mint már említettük - az kötötte, hogy Altdörfer Viktor édesapja fedezte fel tehetségét. Sopronban Bartók Béla Poszvék Lajos vendége volt, aki akkor a Kör zenei alelnöke volt /l 894-1 911/. Megemlíthető, hogy a Kör műsorain szereplő Thomán István zongoraművésznek Bartók Béla egyik mestere i, 1 30 volt. A korszellem szempontjából külön említést érdemel Fráter Loránd dalköltészete, aki 1907. május 4-én jótékonycélú hangversenyt adott a Kaszinóban. Érdekes színfoltot jelentett művészete: a "Zimberi-zombori szépasszony", vagy "A vén betyár", amikor száz szál gyertyát, száz itce bort rakat az asztalra... Fráter Lorándot nem zenei füllel kellett hallgatni, hanem szívvel. Arra kellett törekedni, hogy "divatba jöjjön" a magyar nótaszerzők dalköltészete, mert ezzel is a magyar szellem erősödött. Ezeknek a giccsbe hajló, mélabús melódiáknak, a sírva vigadó, képzeletet elringató hangulatukkal volt szerepe a magyaros közszellem megszilárdulásában, még a német ajkú polgárok körében is. Külön említést érdemel: Balassa Kálmán, Barlay Ervin és Kresz Géza Európa-hírű hegedűművészek szereplései, amelyekhez a zongorakíséretet a soproniak adták. Kórusok: Soproni Magyar Férfidalkör /Vez.: Wallner János - Téby Mihály/, Soproni Férfi Dalegyesület /Kapi Béla/, Soproni Férfi Dalegylet /Büttl János/, A Soproni "Dalfűzér", az evang. főiskolai vegyeskar /Kapi Gyula/, a Soproni Zenekedvelők Egyesületének vegyeskara /dr. Kossow Jenő/, a Soproni Nőikar /Czeglédy Gyula/ és a Liszt Ferenc Dalárda /Kárpáti Sándor/. Zenekarok: Munczy Lajos és Makkay Béla zenekarának művészete az estélyek egyik vonzereje volt. Szerepelt még a 76. számú gyalogezred zenekara Rozenkranc Antal és a Zenekedvelők Egyesületének vonószenekara dr. Kossow Jenő vezénylésével. Könyvtárügy A Kör a műsoros esték mellett sort kerített könyvtár létesítésére is. Bayer Ferenc, a Kör másodtitkára és könyvtárosa az 1878. június 15-én megtartott közgyűlésen közölte, hogy az irodalmi kör könyvtára a kezdeményezés nehézségeihez viszonyítva elég gazdag és 2336 darabból áll. Ezt részletezte is, így pl. Széchenyi Béla gr. 1 774, Szalay Imre 403, Frankenburg Adolf 151 könyvet adományozott. A gazdag könyvgyűjtemény a tudomány és a művészet majd minden szakával rendelkezett, csak az volt a sajnálandó, hogy a benne foglalt számos régibb folyóirat pótolhatatlanul hiányos ARRAB0NA ETTl 35/1-2 g