Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Persányi Miklós: Xántus János életművének üzenete korunk állatkertjeinek
valóban lejárt a szűk ketrecekben senyvedő; satnya, sztereotip mozgásokat mutató lényekkel megtöltött menazsériák ideje. De vannak már korszerű állatkertek. Olyanok, ahol mind a kertlakó, mind látogatója jól érezheti magát. Olyanok, amelyek menedéket adnak az élőhelyekről kiszorított, fennmaradásukban veszélyeztetett állatoknak. A jó állatkertnek tehát társadalmi missziója van. Nevelés, természetvédelem, tudományos kutatás és kikapcsolódási lehetőségek helyszíne. Mindegyik állatkertben más-más arányban vannak e teendők jelen, hiszen egy intézmény nagysága, holléte, hagyományai meghatározzák azt, mely feladatból vállalhat többet, s melyből kevesebbet. Az állatkerteken is múlik, hogy az ezredvég emberisége - s közöttük elsősorban a gyerekek és fiatalok - milyen viszonyt alakítanak ki környezetükkel. Évente 600 millió ember, a Föld lakosságának egytizede látogat el állatkertbe, s jogos az érdeklődés. Az állatkert Noé bárkája a város tengerében. Találkozni enged a természettel. Alkalmat ad megörülni a világ ezer csodájának. Hozzájárul ahhoz, hogy az emberek megérezzék a különbözőség szépségét, megértsék a bioszféra bonyolult folyamatait, és azt, hogy az élőlények nem egyszerűen az ember uralma alatt álló, netán szolgálatára rendelt dolgok, hanem önmagukban is értékes társaink a Föld nevű bolygón. Az állatkertek természetvédelmi szerepe kimagasló. Becslések szerint 1000-2000 olyan állatfaj hosszabb távú fennmaradását tudják biztosítani, amelyeknek eredeti élőhelyükön korunkban már nincs esélye a túlélésre. Megadják a reményt: ha majd jön egy jobb kor, amelyben kevesebb pusztítás és gyűlölet lesz a világban, talán ezek a lények ismét visszakerülhetnek oda, ahová valók. De ami még fontosabb: az állatkertek fajmentő erőfeszítései a látogatói százmilliók lelkiismeretét mozgósíthatja élőlénytársaink otthona, a természetes élőhelyek védelme érdekében. A fajmentő akciók társadalmi támogatás nélkül semmit sem érnek, hiszen maguk az emberek azok, akiken a pusztítás is múlik. A magyarországi állatkertek jelenleg is részesei a veszélyezett fajok fenntartását szolgáló nemzetközi akcióknak. Ezért is fontosak mindenkinek, akit érdekel a természet és az emberiség jövője. Fontos áttekintés ahhoz, hogy miként teljesíthetik a világ állatkertjei kettős küldetésüket: segíteni a kipusztulófélben lévő fajok fennmaradását, és terjeszteni a természetközeli emberi kultúrát. 3. A Budapesti Állatkert helyzete és törekvései Hazánk hagyományainak különleges példája a Fővárosi Állat- és Növénykert, amely a világ modem állatkertjei között a harmincadik, s a nyolcvan évvel ezelőtti Lendl-féle átépítéskor még a legkorszerűbbek egyike volt. Ma a megújítás halaszthatatlan. A Budapesti Állatkert helyzete közismert. Egy kis sziget a város közepén, szűkös területtel, zsúfolt és nagyrészt rossz állapotban lévő épületekkel és létesítményekkel, nehéz gazdasági helyzettel. őszintének kell lenni magunkhoz: aligha vállalhatunk annyit a tudományból, vagy a természetvédelemből, amennyit sok nagy és gazdag amerikai állatpark, de még annyit sem, mint a tehetős nyugat-európai városi állatkertek. Mégis fel kell adnunk a régi menazséria-szerű állatbemutatással, miközben aligha másolhatjuk a szafari-parkok sokhektáros kifutóit. A Budapesti Állatkert legfőbb hivatása az lehet, hogy segítse közönségét abban, hogy az intézményben szerzett élmények és ismeretek révén a világ, illetve a földi élet teljességéből minél többet érthessen meg. Tehát nekünk elsősorban egy, a természet érdekében álló nevelő, művelődést szolgáló intézménnyé kellene válnunk, amely persze eredményeket tud felmutatni az állatkerti hivatás többi terültein is. ARRAB0NA 35/1-2.
