Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Kubassek János: Xántus János utazásai a geográfia nézőpontjából

1993-ban a pécsi földrajz szakos egyetemi hallgatók országos emlékversenyt hirdettek meg Xántus János tiszteletére, így akarván ébren tartani a geográfus emlékét. Xántus hibáit és fogyatékosságait elhomályosítják teljesítményei és eredményei, melyek az utókor mérlegének serpenyőjén sokkal többet nyomnak, mint a jogosan kritizálható, de az életmű egészéhez mérten csekélyebb súlyú emberi gyarlóságok. Jegyzetek 1. Sándor I. 1970. p. 5. 2. Xántus J. 1973. p. 169. 3. Xántus J. levelek 1858. p. 4. 4. U.o. p. 7. 5. Könnyű L. és H. Miller Madden vitája 6. Könnyű L 1989. p. 129. 7. Könnyű L. és H. Miller Madden vitája. Id. cikk p. 81-82. 8. Xántus J. levelek (1858) p. 21. 9. Xántus J. levelek (1858) p. 26-27. 10. Xántus J. levelek (1858) p. 27. 11. Dojcsák Gy. 1985. pp. 55-59. 12. Xántus J. levelek (1858) p. 174. 13. Könnyű L. és H. Miller Madden vitája. (1992) Id. cikk p. 82. 14. Xántus (1862) A munka érdemi elbírálását megnehezítette, hogy a távoli Kaliforniai-félsziget és a Csendes-óceán egyéb, összehasonlítási alapul szolgáló térségeit a hazai geográfusok nem ismerték. A sok biológiai, kémiai megállapítást felhasználó, filozofikus ihletésű munka gyengesége, hogy pontosan nem jelöli meg szakirodalmi forrásait, s így igen nehéz eldönteni, mely részek származnak a korabeli szakirodalomból, s mely eredmények, felismerések fűződnek Xántus nevéhez. A számos hipotézist magába foglaló tanulmány témaválasztása nehéz helyzetbe hozta az óceánoktól távol élő hazai szakembereket. Idézett tanulmányában a korallszigetek kialakulásával kapcsolatban zavaros okfejtésekbe is bocsátkozik. Nincs bizonyíték arra, hogy Xántus ismerte volna a tropikus tengerek korallszigeteinek keletkezését magyarázó Darwintól származó elméletet. Nem hivatkozik az 1859-ben megjelent "A fajok eredete" című munkára sem, mely jelentékeny hatást gyakorolt a természettudományok szemléletére. Teljesen megalapozatlan az a vélekedése, mely szerint "a felhők villámai és az égbolt mennydörgése is legfőkép az Ocean savából származnak." 15. Könnyű L. (1989) p. 88. 16. Könnyű L (1989) p. 89. 17. Könnyű L. (1989) p. 89. 18. Xántus J. (1889) p. 219. 19. Xántus J. (1889) p. 220. 20. Xántus J. (1889) p. 220. 21. Xántus J. (1889) p. 221. 22. Xántus J. (1889) p. 221. 23. Xántus J. (1889) p. 248. 24. Xántus J. a Mexikóban töltött rövid időhöz, és hivatali elfoglaltságaihoz képest kiterjedt, szerteágazó ismereteket szerzett az országról. Dolgozatán, melyet több mint negyed századdal mexikói tartózkodása után vetett papírra, érződik a sokat tapasztalt világjáró szemléletmódja, kiérleltebb stílusa és rendszerező képessége. 25. A támogatás ténye jellemző fényt vet az 1867-es kiegyezés utáni Magyarország kulturális közállapotaira, valamint egy politikai emigrációból hazatért hírneves személyiség státuszára. Az Eötvös József kultuszminiszter által kiutalt pénzügyi támogatást Xántus sokszorosan visszaadta a köznek. Néprajzi és természettudományi gyűjteményeinek piaci értéke többszöröse volt az állami ráfordításnak. Az erkölcsi és tudományos haszon pedig máig felbecsülhetetlen. 26. Xántus J. (1886) p. 245-286. 27. Xántus J. (1886) p. 254. 28. Xántus J. (1886) p. 285. 29. Xántus J. (1886) p. 281. 30. Hargrove id. mű p. 57-88. 31. Xántus J. (1880) id. mű p.196. 32. Xántus J. (1880) p. 211. 33. Xántus J. (1887) p. 20. 34. Xántus J. (1887) p. 21. ARRAB0NA 35/1-2.