Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Kubassek János: Xántus János utazásai a geográfia nézőpontjából

ubassek János: Xántus János utazásai a geográfia nézőpontjából A szerteágazó Xántus-irodalom a tudományok számos képviselőjének ad lehetőséget a centenárium alkalmából, hogy áttekintse, értékelje, elemezze - és ahol szükséges bírálja egy olyan ember tevékenységét, aki eredményeivel számos természet- és társadalomtudományi szakterületet gazdagított. Xántus János életműve négy-öt személy számára is elegendő és maradandó értéket jelentő módon épült bele a múlt század tudománytörténetébe. Monográfusai, Sándor István és Könnyű László adták a legteljesebb képet utazásairól és természettudományi gyűjtőtevékenységéről, de számos későbbi hivatkozás és utalás jelzi, hogy Xántus hatása halála után is foglalkoztatta a kutatókat. Személye és szellemi öröksége nem mentes az ellentmondásoktól, és ez a tény, valamint termékenysége és világismerete saját korában is számos irigyet, kétkedőt, sőt ellenfelet késztetett vitára. A geográfiával való kapcsolat kialakulása Xántus szellemi örökségét a geográfia nézőpontjából csak úgy lehet összefoglalni, ha felelevenítjük életpályájának mérföldköveit, személyes sorsát, hányatott életének főbb állomásait, döntéseinek okát és hátterét. Xántus a győri bencések főgimnáziumában szerezhetett alaposabb földrajzi ismere-f tekét. E tanulmányok részleteinek feltárása, tanárainak hatása még várat magára. A világlátás vágya diákkorában, olvasmányélményei nyomán alakult ki benne. Sándor István említi, hogy a kisdiák a Robinson hatására kezdett el távoli tájakról szóló leírásokat olvasni, s már gyermekként fejébe vette, hogy elutazik Amerikába. Világlátás iránti igényét csak fokozhatta a család közeli patrónusának, és kenyéradójának, az Európában nagy utazásokat tett Széchenyi Istvánnak a példája. Xántus János édesapja, Xántus Ignác Széchenyi Ferenc, majd Széchenyi István magántitkára volt. Xántus Jánosnak jogakadémiai tanulmányai során Pécsett nem sok lehetősége nyílhatott geográfiai tanulmányokra, de azt sem felejthetjük, hogy az első egyetemi földrajz tanszék, Hunfalvy János kezdeményezésére, csak 1870-ben kezdhette meg a felsőfokú képzést, s a Magyar Földrajzi Társaság is évtizedekkel később, éppen Xántus közreműködésével, 1872-ben adhatott hivatalos szervezeti kereteket a földrajz művelőinek.

2 Xántus autodidakta módon képezte magát, s utazásai során szerzett tapasztalatai, valamint olvasottsága révén vált olyan geográfussá, aki a földfelszín domborzati jelenségeit, vízfolyásait, állat és növényvilágát, városait, lakosságát, közlekedési adottságait, a természeti erőforrásokat és az ásványi nyersanyagvagyont, valamint hasznosítási lehetőségeit összefüggéseiben látva, szintézisre törekedve írt le. Az 1848-49-es szabadságharcban betöltött nemzetőri ill. honvédtiszti szerepe miatt kényszerült emigrációba. ARRABONA 35/1-2.