Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Közlemények - Bojtor István: Az igehirdető

Bizonyos a "vocatio Dei"-ben. Abban, hogy az igehirdetői és tanítói munkájára Isten hívta el megcsonkított hazánkban. Úgy prédikál, mint Istennek kiválasztott, elhívott és elküldött misszionáriusa. Bírálja azokat a prédikátorokat, akik csak pénzért vállalt mesterséget űznek, akiknek a prédikálás "hivatali kötelességből adódó munkavégzés. Nem sugárzik belőle az embereket lenyűgöző Isteni Erő. Ez csak a Szentlélek ajándéka lehet." A Sárospataki Református Theologian tudatosan készült az igehirdetésre, 1938-tól. Második lelkészképesítő vizsgája után 1944-ben itt kapta lelkészi oklevelét is. Sárospatak iránti szerelme is kitörölhetetlen az életéből. Pedagógiát, néprajzot Ujszászy Kálmántól tanult. Szabó Ernő volt a zenetanára. Az igehirdetők közül Szabó Zoltán és Darányi Lajos voltak a példaképei, akiknek homiletika óráit nagy figyelemmel hallgatta. Igehirdetői szolgálatra az első határozott impulzusokat református kántortanító édesapjától vette, aki az év meghatározott alkalmain Sály községben igehirdetéseket tartott. Édesapjának leírt beszédeire úgy vigyáz, mint a legdrágább kincsre. Kedvelt olvasmányai közé tartozott Ravasz László, Makkai Sándor, Enyedy Andor, Nagy Károly püspökök és Ecsedy Aladár igehirdetése. Gondosan tanulmányozta más korabeli jeles igehirdetők beszédeit is. Legátusként kezdi, vagyis karácsony, húsvét, pünkösd nagy ünnepein, a Sárospataki Theológia kiküldöttjeként prédikál. Azután Sárospatakon és környékén rendszeresen folytatja. Eljut később Borsod, Abaúj, Heves, Zemplén megyék nagy és kis gyülekezeteibe, később az egész Magyarországra, 1990 után Erdélyországba is. Amikor csak tehette, népi énekeseivel, Páva körének kíséretével érkezett, valamint szolgált. Mezőcsát anyaegyházközségben jegyzik be hivatalosan a Sályba kirendelt segédlelkészt, 1945-47 között. Ugyanekkor kezdi zeneakadémiai tanulmányait. Idejár vissza nyaranként, mint gólyamadár a fészkére. Sály az életének kezdőpontja és talán az utolsó állomása is. Tanári pályára lép. Az Állami Zenekonzervatórium tanára Győrben 1 947-59 között. Innen hívják át 1959-ben a Győri Felsőfokú Tanítóképzőbe, ahol 1982-ben történt nyugdíjazásáig tanít. Zenetörténeti órákra becsempészi az egyházzenét. Karácsonyi rádióműsorokban, a népszokások, gregorián dallamok bemutatásakor egyházi énekeket is megszólaltat. Ha pedig valamelyik gyülekezet templomi hangversenyre hívja, ott a koncert elején, a "legvadabb időkben is" rövid, érthető bibliamagyarázatot tart. Valamilyen módon mindig prédikál, Jeremiás próféta kifejezésével: "mintha égő tűz volna csontjaimba-rekesztve," szólnia kell. /Jeremiás 20:19./ 1 980-tól Magyarországon is lazulnak a politikai diktatúra kötelei. Gyakrabban hívják Sályba, Győrbe és másfelé prédikálni. Szívesen fogadja el a meghívásokat. A textusválasztás és magyarázat problematikája A homiléták nagy feladatai a következők: Az alapige /textus/ kiválasztása, a textus üzenetének hirdetése, a hallgatóság ismerete és a dinamikus, vagyis a Szentlélektől megpecsételt beszéd. A régi homiléták így fogalmazták meg az alapkérdést: Quid et quomodo? Mit és hogyan prédikáljunk? Mi legyen az alapige? Miért éppen az? Hogyan fogalmazzam, hirdessem az üzenetet? Kiknek? Kell-é készülni egyáltalán a prédikációra, vagy majd a kritikus pillanatban ihletést kapunk, esetleg a Szentlélek mutatja meg abban az órában, hogy mit, kiknek és hogyan prédikáljunk? /Máté 10:9./ ARRABONA 35/1-2.