Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Ernő Barsi wurde 75 Jahre alt - Lanczendorfer Zsuzsanna: A gyermekfolklórt kutató Barsi Ernő
Foglalkozik a gyermekjátékaink archaikus elemeivel /ősi gyermekjátékok nyomában.=Szabad Föld, 1966. febr.l3.9.o./, történeti rétegeivel /Szent László alakja a folklórban. = Hogyan Tovább?, 1995.2-3.sz.6-11 .o./ Elsőként közöl, illetve fedez fel regősének töredéket egy fülhuzogató gyermekjáték típusban. /A szigetközi regölés nyomában.= Kisalföld, 1 968.aug.l 1.7.o., A Szigetköz népzenéje. =Arrabona, 1994. 31-33.k. 395-407.o./. Feltérképezi ennek a mondókának elterjedési határát, recens előfordulását. Barsi Ernő nagy hangsúlyt helyez a gyermekanyag szövegproblémáira is. Az ország több területén gyűjti az adott szöveg variánsait, s azokból nagyon értékes és felfedező következtetéseket állapít meg eredetükkel, értelmükkel kapcsolatban. PL: "nada vára" = nagy a vára elhallása, "hej begyem, begyem.."=fonást utánzó játék töredéke a Kis kacsa fürdik játékban. Újabb példákat hoz az "ispiláng" szavunk eredetére, s ő is Simonyi Zsigmonddal ért egyet, aki a "kis pilláncs"-ból - mely lepkét jelent - eredezteti, ellentétben több kutatóval, így Vikár Bélával is. Az utóbbiak véleménye szerint az "Ich spiel ein.."német gyerekjátékdal kezdő sorából lett az "ispiláng". A szövegek problematikájának külön fejezetet szentelt a Néprajz az általános iskola kezdő szakaszában című könyvében. /Bp., 1992. = Tanítók kiskönyvtára.5./ Kodály Zoltántól tanulta, hogy nemcsak ismerni kell dalainkat, de tudnunk kell azt is, mire használta népünk, mit jelentenek, s ha értjük, akkor megőrzésük is könnyebbé válik. Barsi Ernő gyűjtéseiben gyermekjátékaink összes típusát fellelhetjük. Az énekes körjátékok és mondókák mellett közöl eszközös sportszerű népi játékokat /"Győr városában". Győr, 1988./, tárgykészítő játékokat /Hajtogassunk szobabútort! = Kisalföldi Kalendárium. Győr, 1988. 228-232./. Nem kerüli el figyelmét a játékalkalom és az időjárás viszonya sem. /Tavaszi játékok a századeleji Győrben. = Kisalföldi Kalendárium. 1987. Győr, 219-223./. A szövegvizsgálatok mellett kutatja a dallamokat, azok eredetét, vándorlását, változatait. Könyvei mindig értékes zenei mutatókkal, instrukciókkal rendelkeznek. Zenei hitvallása szerint a gyermekjátékdalok végig vezetnek a zene keletkezésének útján, így nagyon sok információt, kincset rejtenek. Dallamvizsgálatai során egy érdekes zenei jelenségre is felhívta a figyelmet, miszerint a Rábaközben és Sokoróalján a s I s m dallammag összeszűkül. A tengelyhangból /s/ felfelé kis szekund, lefelé nagy szekund lépés lesz, így a dallam mollos jelleget kap, s tulajdonképpen "hidat építenek" gyermekjátékdalaink dúros dallamvilágából a Iá pentatónia felé. Erről a megfigyeléséről olvashatunk a Rábapatona hagyományaiból című könyvében /Győr, 1973. 17-18./. Véleménye szerint azonban nemcsak a zene kezdeteire lehet következtetni gyermekjátékdalainkon keresztül, hanem bepillanthatunk az adott táj népzenei anyagába, arculatába. /A Szigetköz népzenéje. =Arrabona,l 994. 31-33.k. 395-407./. Nem izolálja a gyermekkor költészetét, kutatja és feltárja más népköltészeti alkotásokkal való kapcsolatát, táji sajátosságait /Gyermekjátékdalaink és új stílusú népdalaink táji sajátosságaihoz. Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1991. 285-293./. Vizsgálja a felnőtt folklórból a gyermekdalokba lesüllyedt műfajok, szokások töredékeinek további életét, funkcióját /dudanóta, fonóbeli játékok, lakodalmi szokások stb./. Érdekes megállapítást tesz egy gyermekjátékba /Fehér liliomszál../ beékelődött strófikus népdalról, annak kontaminációjáról. /Sály. Miskolc, 1987.162-163./ vagy egy szokás dallam, a regölés, gyermekjáték dallamként való megmaradásáról /Kis kacsa fürdik.., Fehér liliomszál..Szigetköz/. Barsi Ernő azonban nemcsak gyűjti a "veszendő életdarabokat", hanem vissza is adja azt jogos tulajdonosának közzététellel, alkalmazással. Tanácsokat ad szülőknek, óvónőknek, tanároknak azok helyes felhasználási módjáról. Álljon itt pár példa ezirányú ARRABONA 35/1-2.
