Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Arcképek - Tóth László: Kálóczy Lajos (1819–1898)
Temetésén Mohi Antal apátkanonok végezte a szertartást, melyen ott volt Győr város és megye intelligenciája, szinte teljes létszámban. Temetésén nemcsak tőle búcsúzott a közelgő 20. század mámorától ittas győri közélet, hanem a sokszor imába foglalt 1848-as idők dicső emlékétől is. Végakaratának megfelelően a mindszenti temető "árnyas fái alatt" helyezték örök nyugalomra. Jegyzetek 1 GYH 1898. 146.sz. Tárca /Szávay Gyula nekrológja/ 2 Révai 16. kötet 218. Pataháza régi Győr megyei község a Mosoni-Duna balpartján, 1910 óta Győr város közigazgatásának része. 3 A Kálóczy-család Zágráb megyéből származik. 1610-ben armalist kapnak, melyet 1691-ben Győr megyében is kihirdettek. Az ősök között volt kamarai futár és táblabíró. 4 Borovszky 435. Az ő emlékét őrzi ma is a róla elnevezett tér Győr-Révfaluban. 5 Németh A. III. 118. 6 Joggyakornok a 19. sz. második felében. 7 Balázs P. 93. 8 Major I. 16. 9 Deák Ferenc III. 102. Maison Garnier-nek nevezték a korabeli Franciaországban a bútorozott lakásokból álló vendégházat. 10 GYL Megyei bizottmány! iratok 5/1861. és GYK 1861. 2. sz. 11 Tóth L A 185. 12 Képviselőházi Napló Első kötet 35-65. és Szabad György 516-524. 13 Teleki halála után Kálóczy Almásy Pállal arról beszéltek az 'Angol királynő"-ben, hogy a Képviselőházban és a Felsőházban a Deák-féle feliratot juttatják többségre. Ezt azért teszik, mert Teleki maga is megijedvén határozati javaslatának népszerűségétől, élete utolsó óráiban súlyos lelki vívódások közepette a feliratot akarta győzelemre juttatni. Teleki ugyanis meghitt baráti körben ahol jelen volt Kálóczy is - többször mondogatta, hogy "ha a szavazáson túl leszünk, Deákkal fogok tartani". Kálóczy vállalta, hogy a képviselők között korteskedik a felirati többség érdekében, s még "a renegát névhez tapadó vádakat is képes elviselni". Kálóczynak ez az erkölcsileg kétséget ébresztő vállalkozása Teleki László iránti tiszteletből és bensőséges baráti érzésből fakadt. "Öncsonkító manőver" kifejezést Id. Szabad György 524. Id. még Tóth L. C. 108. 14 Képviselőházi Napló Második kötet XLVII. ülés 166. 15 Deák F. III. 105. 16 Szabad Gy. 522. 17 D 1861. június 11. Közli Szabad György 522-523. 18 Deák F. III. 106. Az "öncsonkítást" előidéző okok közül újabban az a téttel erősödött fel, hogy Deák felirati beszédébe beépítette az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozat jórészt Kossuth által fogalmazott egyes részeit, melyek a felirat mellé állították a határozati párti képviselők jó részét. /Sarlós Béla 40./ 19 Képviselőházi Napló Első kötet 65. 20 Uzsoki A. in Arrabona 7. sz. 1965. 36. 21 Tóth L. B. 103., 142., és GYK 1864. szept.14. 22 A gyűjteményre vonatkozó adatokat közli Uzsoki András i.m. 23 igy búcsúzott tőle az ArchErt 1898 júniusában /Közli Uzsoki/. Gyűjteményéből néhány római kori pénzérmét a Bencés Gimnázium Régiségtárának ajándékozott /közli Méry Etel a GYK 1864-es számaiban folytatásban/. 24 Simor János esztergomi érsek személyes döntése bizonyára közrejátszott abban, hogy Kálóczyt választották meg e fontos tisztségre. Simor ugyanis 1861 januárjában, mint győri püspök Kálóczyval együtt a megyegyűlésen azt képviselte, hogy a magyar közigazgatást vissza kell helyezni az 1848-as jogalapra. Irodalom ARRABONA A Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumok évkönyve BALÁZS Péter 1 978 A forradalom előtt Zichy Ottó és liberális társai a győri és mosoni megyegyűléseken. /Tanulmányok Győr és vidéke történetéből Győr /Szerk.: Gecsényi Lajos./ ARRABONA 35/1-2
