Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Arcképek - B. Virághalmy Lea: Virághalmi Ferenc (1826–1875)

Törökvilág Győrben (Történeti regény) Győr, 1 859, Sauervein Géza (2 köt.) Rövid karcolatok az Üstökösben név nélkül az 1 850-es évek végétől. Külföldi (főleg német) lapokban ismertette a magyar irodalmat. Jókai Mór néhány művét németre lefordította. Jegyzetek 1. LÁM Frigyes 1927, 14. 2. NÁDASDY Lajos 1977, 167. 3. MATR. Bapt. X.149, 330. (Minden Virághalmiról szóló irodalom /kivéve Nádasdy Lajos tanulmányát/ születési évszámát tévesen közli.) 4. RÓNAY Jácint I, 21. 5. VIRÁGHALMI Ferenc 1859, 7. 6. GYULAI Rudolf 1896, 18. 7. ACSAY Ferenc 1901, 479-480. 8. RÓNAY Jácint I, 17. 9. EH 1848/337, 187. 10. Lm. 189. 11. GÁL István 1948, 29. (Nucsecz József Eduard ötévi novíciuskodás után állt be honvédtüzérnek. Az idézet a rendfőnöknek írt 185l-es könyörgő leveléből való.) 12. U.o. 13. SZINNYEI József 1887, 222. 14. VIRÁGHALMI Ferenc 1876, 26-27. 15. Természetesen az eredeti naplót már nem ismerhettem. Ez az idézet a naplója alapján írt "Egy cserepár naplója" c. regényének posztumusz kiadásából van, melyben kétéves itáliai kényszerkatonaságát rajzolja elénk. 16. "Cserepár, fn.: Gúnyos nevök az austriai örökös tartománybeli gyalogoknak, kik egykoron fehér nadrágon fekete-harisnyát viseltek. A viselet megszűnvén, a név is elavul. Ugyanaz a szerb tsarapár szóval, mert tsarapa szerbül am. harisnya" (CZUCZOR Gergely - FOGARASI János 1862, 961.) 17. VIRÁGHALMI Ferenc 1876, 71. 18. VIRÁGHALMI Ferenc 1856, 427. 19. VIRÁGHALMI Ferenc 1876, 125-126, 128, 135. 20. Lm. 150-151. 21. VIRÁGHALMI Ferenc 1858, 123. 22. Minden Virághalmiról szóló irodalom 1848 márciusára teszi névmagyarosítását. Ebben az esetben viszont az Officiers Standes Listen is Virághalmiként említette volna. További cáfolatul szolgál Virághalmi személyi anyagának (Régi AKVI HM. Lt.) fejléce, miszerint "Virághalmi Ferenc (1851-ig B lumentritt)". Ez a névmagyarosítás önkényes volt, s a család a továbbiakban sem foglalkozott azzal, ho^y törvényesítse. Országos hírű íróként pedig, mikor első fia megszületett, őt már Virághalmy Árpádnak anyakönyvezték. így fordulhatott elő, hogy egy pécsi iparos 1884-ben nevét Majlinger Ferenc Gyuláról a BM 68868-84 szám alatt törvényesen Virághalmira változtassa. (Századunk névváltoztatásai.) Többször hibásan jelenik meg családunk nevében az "i" illetve az "y". Ükapám nevét 1851 és 1867 között "i"-vel írta, majd a kiegyezés után kezdte csak "y"-nal írni. Családunk egyik ága az "y"-os, másik, a győri ága pedig az "i"-s névformát vitte tovább, az ükapámról viszont - mivel írói tevékenysége főleg 1867 előttre tevődik - íróként csakis VIRAGHALMI-ként beszélhetünk. 23. VIRÁGHALMI Ferenc 1858/2, 89-90. 24. BH 1859, 3. 25. NÁDASDY Lajos kézirat, 42. 26. VIRÁGHALMI Ferenc 1859/2, 2. 27. I.m. 5-6. 28. GyK 1860, 387. 29. I.m. 1860, 395. 30. I.m. 1861, 4. 31. CSUKÁSSI József 1861, 90. 32. GyK 1861, 39. 33. VIRÁGHALMI Ferenc 1862/1, 6-7. 34. I.m./I. 163. 35. I.m./ll, 201-202. 36. JAGICZA Lajos László 1862, 658. ARRAB0NA 35/1-2