Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Arcképek - B. Virághalmy Lea: Virághalmi Ferenc (1826–1875)
előadása nem gyakorlatlan tehetségre mutat, túlhalmozott s gyermekies hasonlatosságai azonban fiatal próbálkozást gyaníttatnak. Ha fiatal: ennyi gondosság s öntájékozás mellett, az mondjuk: Macte puer! - ha álczázott vén róka: hadd abba! Egyébiránt a mű, hasonnemű irodalmi termékeink közt, megüti a középszerűség mértékét" ismertette a Budapesti Hírlap. A regény nagy sikert aratott, s Csabai Pál színtársulata - melynek ekkor egyik gyermekszínésze a kilenc éves Kölesi (Reindl) Lujza, a későbbi Blaháné volt - 1 859. március 16-án Győrben, majd március 25-én Pápán is előadta. Mindkét előadás sajnos megbukott, mivel "a hiányos társaság szerep-nemtudásban sínylődött". 25 Virághalminak ez nem esett jól, de a könyv sikerén felbuzdulva, újabb regény kiadásához készülődött. A "Szabó Kálmán Úrnak, mint a hazai irodalom buzgó pártolójának" ajánlott Törökvilág Győrben c. kétkötetes mű szintén nagy siker lett. A kor ízlésének kiválóan megfelelt ez a megdöbbentő véletleneket, végzetes szenvedélyeket titkos alagutakkal átszövő, a háremélet borzalmait is feltáró romantikus rémregény. "Egyes családoknak, sokszor a legnagyobb elhagyottságban sínlő levéltáraiban... elfeledett okmányokból sükerült saját kutatások, de főleg Ráth Károly jeles és ismert régiségbúvár barátom szívességéből Győr és vidékéről oly adatokat gyűjtenem, mik az olvasó közönség egy része előtt legalább - még ismeretlenek lesznek, s mikből egy egésszé alakítottam jelen regényemet." - írta az előszóban. Pálffy és Schwarzenberg emléke, az érckakas legendája a nyugalomra kényszerített dunántúli vidékeken a szabadság mítoszát búvópatakként hordozta. Nem csoda hát, hogy Hidassi Elek színtársulata még abban az évben, karácsony után műsorra tűzte az ötfelvonásos drámává átdolgozott regényt. 1 860 telén Virághalmi és volt 48-as honvédtársai életében új korszak nyílott, mely a győri bencés templomban Deáky Gellért őrnagyért mondott gyászistentisztelettel kezdődött. A Rómer Flóris által celebrált misén a volt bajtársak közül mintegy ötvenen díszöltönyben s karddal jelentek meg. "A bánat sűrű fellegét, mit a bajtársuk elhunyta fölötti keserű fájdalom vont arczaikra, egy szebb jövőérti nemes lelkesültség hajnalpírja látszott ritkítani, mely később... a templom főbejárása előtt a szózat három első versszakának elzengésében tört ki, mely annyival magasztosabb volt, mert azt az ezerekre menő közönség is együtt zengé velük." Az első kis szikra hamar lángra gyúlt, s a honvédek, kik Győrött "Schleiffelder úrnak Kis Pipához címzett sörházát Honvéd-tanyának nevezték el" a szilveszter éjt ott együtt töltvén "elhatározták az 1 848/49-iki honvédelmi harczokban, Győr és vidékén elvérzett 30 társaik dicsőítésére emléket állítani" A terv 1861-ben megvalósult: a pápai, csornai és ménfői megemlékezések, hol "Virághalmi Ferencz ismert regényírónk... rövid, de velőt rázó szavakban feltünteté az ármányt, az árulást, mely bennünket megdöntött s melynek következtében ezer meg ezerén hijába vérzettek" , majd a győri honvédliget kialakítása mind-mind a Honvédtanya szülötte volt, ugyanúgy, mint a honvédsegélyző egyesület. "E bizottmány tagjaiul gr. Zichy Ottó honvédezredes elnöklete mellett a következő honvédek választattak: Virághalmi Ferencz, dr. Rómer Flóris, Ráth Károly..." Az általuk szervezett lelkes hangversenyeknek, táncmulatságoknak s a hazafias "szavalati akadémiának" a helytartótanács 1861 októberében minden magyarországi városhoz küldött leirata vetett véget. Ennek értelmében a honvédegyleteket (maguktól?) feloszlatták, s vagyonukat a megyének ajánla(tta)tták fel. Virághalmi keserű kiábrándultságát a "Király Védenczei" című kétkötetes regényébe öntötte. A Könyves Kálmán korában játszódó mű egyesekből mély megdöbbenést, míg másokból - különösen az ifjú hölgyrajongókból - viharos tetszést váltott ki, nem ARRABONA 3*1 35/1-2.
