Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Közlemények - Dominkovits Péter: Források a Sopron megyei birtokos nemesség XVII. századi úrszéki bíráskodásához. – A Zeke család petőházi birtokán lefolytatott úrszéki perek és vizsgálatok iratai (1604–1630)
3. Petőháza, 1 623.november 2. Petőházán, Zeke György birtokán felvett úriszéki jegyzőkönyv. Anno 1623. die 2. novembris. In possessione Pethóhaza celebrata sunt infra scripta judicia in sede d[omi]ni terrestris gener[osi] d[omi]n[i] Geőrgy Zeke praesentibus egregiis et nobilibus Adamo Vőlchey judice nobiliu[m], Stephano de Vagh, familiar[is] illustrjissimi] d[omi]ni comitis, Mathyae Graschakouyth jurat[us] asses[s]or com[i]t[a]tus Sopronien[sis] Petro Lopowyth supremo castellan[o] arcis Kapu, Stephano Bornemisza, Joann[e] Bespremy: Ittem (sic!) providis Stephano Grebenecz judici Seoyteőrien[se], et Blasio Basich, Martino Handalich. Causa egr[egii] Georgy Zeke ut actoris et d[omi]ni terrestris contra providos Stephanu[m] Debelj, Andreám Debelj , et consortem ejusd[em] Stephanj Debelj nomine Susanna colonos sous veluti in causam attractos, et Stephanu[m] Takach colonu[m] relictae viduae Francisci Horuat. P[ro] d[omi]no A. Martinus Kouachich proponit, hogy ez jelen valo 1623 eztendőben Sz[ent] Mihály nap tájban, én ennek az helnek földes ura lévén bort korcsmáltattam az faluban az magam pincéjében az hol jámbor jobágyim, töb jámbor vidékiekkel együt ittanak, e közben néminemű csavargó juhász találkozót közikben, az ki háborúságot akart indétani kőztök, de űk az ki taszigálván békével marattanak, az juhász el menvén panaszlot Debelj Andrásnak és Takach Istvánnak, űk meg nem gondolván azt, hogy földes urok vagyok, azt sem gondolták meg, hogy korcsma nász, hászamra mentenek, föl verték házamat, kétt jobágyomat véresétették meg, ezt híremmel tévén, alá mentem oltalmazni jobágyimat, mikor fölőttő veressen láttam volna Kapocz Geőrgy nevű jobágyomat, mingyárást borbélyért kültem, és be köttettem az sebet, az szo beszéd közben végére mentem. Hogy Debely András oka minden háborúságnak, meg fogtam s meg kötöztem mint magam jobágyát, és a' ki házamat főll verte. Akkor te Debely Istuan mind magad feleséged, és [KAI] leányod, reám támattatok Takach Istuannal eggyütt, te penig hütöss birám voltál, gyalázatos szókkal és szitkokkal illetvén, eztis mondottad, Immár eggyikünket meg etted, az másikunkatis meg qkarod enni, én látván illyen nagy dühességteket, hogy botokkal, és pálcákkal jűtök reám, be rekeszkette[m] előttetek, mert netalántán agyonnis vertetek volna, ez el múlt télennis szolgáimtul hatalmasul vontátok ell rákot ezen falumban, azért mint illyen kemény nyakú vakmerő engedetlen jobágyra urára támadó, ura nem böcsüllő rebellis jobágyra törvényt várok, mind az házam főll veréséért, s mind penig az reám valo támadásért (sic!), és az rajtam valo tett gyalázatos szókért, és szitkokért A petit judicium. I. pro se personaliter astans dicit, hogy ű sem földes ura ellen, sem penig az actioban inférait jobágya ellen sem maga sem felesége, sem gyermekei nem véttettenek, hanem mikor fiát bűntelenül az d[omi]nus A. meg fogta volna, és meg kőtőztő volna, oda menvén szép szóval mint földes urat kérte azon hogy ne báncsa, hane[m] el bocsássa. Az mi penig az szitkozódást, és gyalázatos szókkal valo illetést per totum simpliciter mindeneket negál. ARRABONA 35/1-2.