Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Közlemények - Dominkovits Péter: Források a Sopron megyei birtokos nemesség XVII. századi úrszéki bíráskodásához. – A Zeke család petőházi birtokán lefolytatott úrszéki perek és vizsgálatok iratai (1604–1630)

A legelső fennmaradt úriszéki jegyzőkönyv kissé el is tér a kronológiailag ezt követő többitől. Vessünk tartalmára egy futó pillantást! A földesúrasszöny képviseletében a Szepsy János ügyvéd által előadott vádak mögött az 1600-1604 közötti - úrbéres konfliktusokat, jelentős elköltözést is eredményező földesúri hatalomkiterjesztés, az ennek hátterében meghúzódó majorságépítés és az e törekvéssel szembehelyezkedő paraszti communitas úrbéri peren túlnövő, a bíróválasztási konfliktusban kicsúcsosodó érdekellentéte állt. (Mindettől mechanikusan nem választhatók el a tettlegességig fajuló egyéni, kiscsoportos esetek sem, amelyek hátterében az uradalmi alkalmazottak és a jobbágylakosság ellentétei fedezhetők fel.) Az 1604. évi úriszéki jegyzőkönyv legsúlyosabb vádpontja 22 petőházi jobbágy ellen irányult. Közöttük nagyon sok a horvát vezetéknevet viselő személy, ami felhívja a figyelmet arra, hogy e települést is érintette a török elől a nyugat-magyarországi határszélre menekülő horvátok megtelepedése! A konkrét konfliktus kirobbanását az okozta, amikor a pertárgyalás előtt közel egy hónappal Zeke János özvegye, Szemesei Orsolya Szent György napján az előző bírót, Kapics (Kapich) Miklóst, a faluközösség akarata ellenére tisztségében megújította. A vádlottak a bíró személyét nem fogadták el és Pap Györgyöt ötödmagával földesúrasszonyukhoz küldték, s küldöttségükkel a communitas akaratát tolmácsolták. E tettet újabb szimbolikusnak is nevezhető cselekedet követte; a törvényes mértéket elhozták Kapics házából és átadták az egyik esküdtnek. E konfliktus mögött a korszak egy összetett társadalmi-gazdasági problémája húzódik meg. A földbirtokos gazdasági érdekei miatt egyre erősebb nyomást gyakorol a falvak önkormányzatára, s így azon keresztül is beleszólt a települések életébe. Igy a paraszti önkormányzatok képviselői utasításait követő jelöltjeiből kerültek ki. SZABÓ István kutatásai szerint e folyamat - melyet ő a paraszti önkormányzat válságos időszakaként írt le - országos kiterjedése a majorsági gazdálkodás beindulásával kapcsolódik össsze. E társadalomalakító gazdasági folyamat elemzésekor MAKSAY Ferenc jelezte: a világi, egyházi nagybirtokosok allodizációja mögött nem sokkal maradtak el a kedvező értékesítési, természetföldrajzi adottságokkal rendelkező törvényhatóságok - így Sopron vármegye - középbirtokos nemesei sem. Ahogy az adott példa mutatja a majorságépítés a viszonylag szerény fekvőbirtokkal rendelkező nemesség körében is terjedt. Az úriszéki per évében, 1 604-ben felvett porta összeírás Petőházán (Pethewhaza) egy allodiumot is feltüntetett. A község kisembere szemszögéből az állásfoglalás fontosságát, és a probléma súlyát Varga Máté esete jelzi, ő 1600 elején örökös jobbágyságot fogadott Szemesei Orsolyának. Most őt is az ellenszegülők között találjuk. A megújított bíró tekintélyének mélypontra zuhanását a 4. vádpont mutatja. A küldöttséget vezető Pap György és Tót Sebestyén rátámadva "rut g[y]alázatos" szavakkal szidalmazták őt. Védelme és tekintélyének úriszék által történő helyreállítása földesúri érdek volt. Az 1 604. május 22-i petőházi úriszék összes vádpontja egyénileg vagy csoportosan ugyanazokat az embereket érintette. Igy a tettlegességig fajuló, de súlyában jóval csekélyebb esetek; az uradalmi tisztségviselő és a szolgákkal szembeni konfliktusok mögött is döntően a jobbágyság és a terjeszkedő, szűkre szabott mozgásterű kisbirtokosi dominium gerjesztette ellentétek vélhetők. A vádlottak természetesen a legfőbb vádpontban tagadtak. Az ítélkezés során a bíróválasztási ügy tisztázódásáig a többi keresetet (3., 4., 5. vádpontok) felfüggesztették, s kimondották, a perbefogott petőháziak "vakmerőségért fejeken jószágokon maradnak". A földesúrasszony által megnevezett személyeket fejváltságukra, 20-20 ft-ra bírARRAB0NA M 35/1-2.