Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Horváth László: Az Erdélyi Szépmíves Céh irodalmi kapcsolatai Győr-Moson-Pozsony és Sopron vármegyével az 1930-as években

Természetesen voltak akik több évig előfizettek /pl. Győri Városi Iparos-tanonciskola 1931-1934/, vagy egészen a Céh megszűnéséig kitartottak /pl. Győri Városi Könyvtár 1931.1944/. Az ESZC-t már működésének első éveiben, de főképp 1931 után az a vád érte, hogy pártoló tagjainak jelentős részét Magyarországról toborozza. Ha megvizsgáljuk a névsorokat, azt tapasztaljuk, hogy mindig az erdélyi tagok voltak többségben, még azokban az esztendőkben is, amikor erőteljesebb volt a magyarországi propaganda (1931-1934). A másik vád szerint: "Sajnos elsősorban csak az arisztokráciát szervezték be."

21 Amint az már a megalakulásról szóló körlevélből is kiderült, az amatőr könyveknek volt a "feladata" az olcsó sorozat nagyobb példányszámban való megjelentetésének biztosítása. Igy a tehetősebbek, s nem feltétlenül csak az arisztokrácia (pl. Janovics Jenő, Kecskeméti Lipót, Babits Mihály és Móricz Zsigmond) viselték a nagyobb anyagi terhet, ők fizettek a 30-as évek elején egy-egy kötetért 7,50 Pengőt /l 80 Lei/ akkor, amikor a könyv olcsó "párja" 3,25 Pengőbe /60 Lei/ került. Mindenesetre Tabéry sikeres körútja tette lehetővé, hogy két esztendő múlva, 1933. decemberében - a kedvezőtlen romániai politikai légkör ellenére - az Erdélyi Szépmíves Céh és az Erdélyi Helikon íróinak egy csoportja eljuthatott előadásaival Magyarország több városába, így Nyíregyházára, Debrecenbe és Szegedre. 3. Az előadások Az erdélyi írók 1934-ben folytatták magyarországi kőrútjukat. Igy jutottak el Sopronba /február 25./, Magyaróvárra /február 27./ és Győrbe /február 28./. A következő évben, 1 935. november 20-án ismét Győrött léptek fel. Az előadások előkészítését és lebonyolítását Sopronban a Frankenburg Irodalmi Kör, Magyaróváron a Színpártoló Egyesület, Győrött a Kisfaludy Irodalmi Kör végezte az Ének- és Zeneegylet, valamint a Győri Erdélyiek Asztaltársasága segítségével. A küldöttségeket már a pályaudvarokon lelkes érdeklődők és a városok vezetősége fogadta. Sopronba a Szombathelyről érkező írók csoportját Bánffy Miklós vezette, aki már a következő előadásokon nem tudott részt venni, mivel el kellett utaznia. A küldöttség vezetését Kemény János vette át tőle, aki a közönség és a városok üdvözlése után előadás keretében számolt be az erdélyi magyar irodalom és az erdélyi magyar írók helyzetéről és eredményeiről. 1 934-ben Kós Károly, Nyírő József és Dsida Jenő olvasott fel saját műveiből. 1935-ben Győrött Kemény és Nyírő mellett Molter Károly, valamint két költő, Tompa László és a fiatal Szemlér Ferenc jelent meg. Az est vendége lett volna Bánffy Miklós és Tamási Áron is, akik elfoglaltságuk miatt végül is nem érkeztek meg. Az előadótermek mindenütt zsúfolásig megteltek és az előadások nagy sikerrel zajlottak le. Dsida Jenő egyenesen diadalútnak nevezte az 1934-es dunántúli körutat. "... Sopron, Magyaróvár, Győr... voltak eddigi állomásaink. El sem lehet mondani így pár szóval azt a leírhatatlan ünnepeltetést, amiben részünk volt. Idáig 12 bankett volt a tiszteletünkre. Halálba szórakoztatnak és mulattatnak bennünket." Az újságok is csak a dicséret és az elismerés hangján szóltak az estekről. Egyetlen kivételt találtunk csupán, de az is meglehetősen sejtelmesen írta, hogy lehetett volna bizonyos kritikával élni az előadóestekkel szemben. "Nem vetünk föl semmiféle problémát most, amely ezekből az irodalmi előadásokból felénk sugárzik. Üdvözöljük az erdélyi írókat, műveiket, hagyományaikat, amelyeket inkább bámulunk, tisztelünk, semhogy bírálnánk." ARRABONA I 35/1-2