Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör a magyarság szolgálatában (1877–1921)

E számokban mutatkozó tendencia egyértelműen a magyar nyelvhasználat előretörését, s a magyar nyelvűség megerősödését bizonyítja. 1880 és 1920 közötti negyven évben a magyarul tudók száma megduplázódott, a magyarul nem tudók száma pedig felére csökkent. A tendencia egyértelmű és világos. A Kör a magyar szellem és öntudat fokozásával eredményesen közeledett a nem magyar ajkú lakossághoz. Hódítási erőszak nélkül is hódított. Az átalakulás a nemzeti szellemet befogadó polgárosult környezetben ment végbe. Nehéz munka volt, mert tapintat, gyöngédség, kitartás és türelem kellett hozzá. A múlt században Magyarországon német nyelven tudni annyit jelentett, mint művelt embernek lenni, Sopronban viszont magyarul nem tudni műveletlenség számba ment. A Kör olyan kincset vett gondjaiba, amely örök érték volt, ezért kimeríthetetlen is: a magyar gondolat hirdetése, a magyar szó megszerettetése és az esztétikai értékek megismertetése. Fontos volt a társas szellem ápolása, az együvé tartozás erősítése és a köztudat nemzeti célú átalakítása. Az első év nehézségeinek számbavétele mellett igen kedvező képet adott a Kör szellemi működése. A működő tagok nem riadtak meg a szellemi munkától, hanem örömmel hoztak áldozatokat a nemzeti ügy szolgálatában. A közönség növekvő érdeklődéssel hallgatta az egyes előadások műsorát. E közönség már kezdet kezdetén a Kör mellé szegődött, és mint a későbbi tapasztalat bizonyította, kitartott mellette jóban - rosszban egyaránt. E közösség a sikerekért lelkesedett, a hibákat megbocsátotta. Mind több német ajkú családot lehetett látni a műsoros estélyeken, matinékon vagy délutánokon. Ezen rendezvényekre mindig jellemző volt a családias légkör, barátságos kedélyesség. A Körnek nemcsak az volt a törekvése, hogy Sopron város lakosai magyarul beszéljenek, hanem az is, hogy szeressenek magyarul beszélni és főként magyarul gondolkodjanak. Ezért "száműzte magától a politikát, a felekezetiséget, a nemzetiségi torzsalkodást, az erőszakos sovinizmust, mely nem épít, hanem rombol." Ellenben kiterjesztette figyelmét a nemzeti műveltség minden területére és mozzanatára. A Kör legfőbb büszkeségét az képezte, hogy idegen segítség nélkül is felül tudott emelkedni a vidék középszerűségén. Az eredményes munka előfeltételét a kötelességtudás pontos teljesítése jelentette, ezért az irodalmi, vagy művészeti előadásra jelentkezőknek a választott müvek címét, dolgozataik eredetijét vagy fordítottját ívalakban tisztán és olvashatóan, lapszámozottan előre be kellett adni. A nagyobb dolgozatokhoz rövid ismertető kivonatot kellett beküldeni, illetve mellékelni. Ezt követőleg az irodalmi vagy művészeti irányban működő bizottság terjesztette az igazgató tanács elé a rendezvényekre vonatkozó javaslatot. Tiszteletreméltó, hogy a Kör a nemzeti szellemű ismeretterjesztés terén milyen tartalmas és sokoldalú munkát végzett. Az egyes szakágakban igen változatos témakörök szerepeltek, ezek emelték a Kör közművelődési színvonalát a hasonló vidéki egyesületek fölé. Ezek: irodalomtörténet, történelem, esztétika, közélet, neveléstan, pszichológia, néprajz, földrajz, természetrajz, fizika, csillagászat, közgazdaságtan, egészségügy, jogügy, hadászat, vegytan, genealógia, művészettörténet és zenetörténet. Irodalmi élet Kezdetben a Körben nem "vérbeli" írók foglaltak helyet, mert működő tagjaikat élethivatásuk máshova kötötte. Ezeket a dilettáns, ám az irodalomért rajongó tagokat is megbecsülték, ők adták tovább a tiszta irodalmat és művészetet a nagyközönségnek, amelyet sikerült a jóra érzékennyé, műveltté, igényessé nevelni. Arra volt szükség, hogy ARRABONA HM 35/1-2