Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör a magyarság szolgálatában (1877–1921)

Széchenyi György gróf, Széchenyi Kálmán gróf, Teleki Júlia grófné, Vaniss Adolf és Vaniss Ignác. A nagyfokú érdeklődés és rokonszenv lehetővé tette az alapszabály megszerkesztését. A Kör megalapítói hivatásukat helyesen ismerték fel. Megértették, hogy a határmentiség a keleti és nyugati műveltség között összekötő kapcsot is jelent, s ennek eleget tenni csak az önálló magyar nemzeti kultúra és műveltség alapján lehet. III. Az Alapszabály Sopron városában az 1867-es kiegyezés előtt számos engedélyezett egyesület szabadon működhetett. A legkülönbözőbb egyesületeket, hitfelekezeti egyesüléseket a soproni társadalom tartotta fenn. Ezeket az egyleteket egyszerű emberek vezették, akik önzetlen munkája révén erősödtek meg /Zeneegyesület, Kaszinó, Torna- és Tűzoltó Egylet stb./. Az első háttérismeretet áttekintő egyesületi statisztika 1 862-ben jelent meg Hunfalvy János szerkesztésében. Később, az 1875. évi május 2-án 1508. ein. szám alatt kelt belügyminiszteri körrendelet értelmében mindennemű egylet megalakulása előtt köteles volt alapszabály-tervezetét illetékes törvényhatósága útján a kir. kormányhoz felterjeszteni. Az alapszabály megszerkesztésében igen tevékeny részt vállalt Baán Endre dr. ügyvéd, aki a Sopron című újság laptulajdonosa és felelős szerkesztője volt. Az 1 876. november 30-i értekezlet határozata szerint további bizottsági tagok: Frankenburg Adolf, Ballagj Károly, Nagy Sándor és Szigethy Sándor. A tervezet a belügyminisztériumot többször megjárta: törlésekre, javításokra és kiegészítésekre volt szükség, így a belügyminisztérium leirata értelmében az alapszabálytervezetet módosítani kellett. E célból az ideiglenes nagybizottság tagjai és az érdeklődő tagok 1877. január 14-én a Kaszinó ügyvédi kamarai helyiségeiben határozathozatali gyűlést tartottak. Ennek alapján Frankenburg Adolf ideiglenes elnök és Erődi Dániel ideiglenes titkár az alapszabályt felterjesztette a magyar királyi belügyminiszterhez, melyet a minisztérium 1877. január 26-án hagyott jóvá, s a miniszter helyett a szükséges záradékkal B. Kemény államtitkár látta el. Ezek alapján a Kör kiléphetett a működés terére. Az előzetesen szétküldött aláíró íveket - rövid idő alatt - közel háromszáz tag írta alá. Mihelyt a nyomda az alapszabályt kibocsátotta, azt minden egyes tagnak megküldték. Ezáltal a Kör bátran indulhatott a kitűzött cél felé, amelynek elérése méltán tartozott a legszebb vágyak és törekvések sorába. Az alapszabály I.része a Körről így ír: "A 2.§. A kör célja a nemzeti szellemű és nyelvű miveltség kifejtése, ápolása és terjesztése, és ezzel összeköttetésben a magyar társas élet emelése. - 3.§. A kör eszközei: - 1. irodalmi és művészeti előadások, fölolvasások, gyűlések és ünnepélyek tartása; - 2. az irodalom és művészetek pártolása, illetőleg lapok és folyóiratok járatása, könyvtár alapítása, műgyűjtemény szerzése; - 3. társas összejövetelek rendezése; - 4. évkönyv, vagy más művek kiadása és kiadásának eszközlése." Az Alapszabály 20. §-a értelmében az 1 877. február 4-én megtartott közgyűlésen megalakult az igazgatótanács és a tisztségviselői kar: 7. Igazgató tanács. Hivataluknál fogva az összes tisztségviselők. Ezeken kívül: Baán Endre dr. ügyvéd, laptulajdonos, szerkesztő; Ballagi Károly kir. tanácsos, tanfelügyelő; Balogh Alajos dr. ügyvéd; dr. Hérits János törvényszéki elnök; Horváth Boldizsár a hercegi javak zárgondnoka; Kovács Antal szolgabíró; dr. Leszner Rezső orvos; Liszta Marius közig. biz. tag; Locatelli László kir. tanácsos, pénzügyigazgató; Mayer Gyula ARRABONA 35/1-2.