Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör a magyarság szolgálatában (1877–1921)
egedűs Sándor: A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör a magyarság szolgálatában 1877-1921 I. Előzmények A magyar szellemi életben sokan Sopron városát úgy ismerték, amely többnyire Bécsből nyeri szellemi termékeit. Úgy vélték, hogy a hazai nyelv és nemzeti irodalom, valamint a társasélet fejlesztéséről és ápolásáról teljesen megfeledkezett. Ez a szemléletmód részben téves volt, mert Lackner Kristóf - 1 604-ben - létrehozta a Nemes Tudós Társaságot, melynek célja nemcsak a szabad művészetek és tudományok iránti szeretet szolgálata volt, hanem a hazaszeretet elmélyítése is. A magyar színészet létjogosultsága 1 754-ben vetődött fel, és már megvolt a reményteljes ősi soproni líceum Magyar Társasága /l 790. március 20./, amely az iskolai önképzőkörök őse volt. Kezdeményezője: Kis János, a későbbi evangélikus püspök és költő. A Soproni Kaszinó 1 843-tól tagjai sorába hívta a város művelt polgárait, ledöntve ezzel a társadalmi válaszfalakat nyelvi és egyéb különbségekben egyaránt. Irányítója volt a hazafias szellemű kulturális életnek. 1867-ben jóváhagyott alapszabállyal megalakult a Soproni Történészeti és Művészeti Egylet. Múzeuma 1868. május 10-én nyílt meg a közönség számára. Megjelent - 1871. január 5-étől - a Sopron című Társadalmi és közgazdászati vegyestartalmú lap is. A nagyjelentőségű "Dalfüzér" Férfi Dalegyesület 1875-től már magyar dalokat is énekelt. Részben ezeknek az eseményeknek a hatására a soproni szorgalmas, takarékos polgárság többségében mindinkább büszke önérzettel magyarnak vallotta magát. Annak ellenére, hogy ajkáról német szó hangzott, és idegen szokásoknak, erkölcsöknek hódolt. Ebben a környezetben volt egy maroknyi magyarság, amely abban bízott, eljön az a nap, amikor a nemzeti szellem lerázza bilincseit. Ennek szellemében Erődi Dániel, a bencés gimnázium irodalomtanára felvetette, hogy szükség lenne egy tudományos jellegű kört alapítani a soproni iskolák tanerői, papok, ügyvédek, orvosok, állami, megyei, városi tisztségviselők és a városi patríciusok részvételével. A magánjellegű összejöveteleket először Erődi Dániel lakásán, a volt Wanitschek-féle házban tartották meg /Várkerület 82.sz./ Utóbb a Kaszinó épületben az Ügyvédi Kamarától bérelt helyiségekben indult meg a szervezés. A hajdan még pislákoló hazafias érzést hatalmas lánggá élesztette az az élénk eszmecsere, amely később minden este a Kaszinó épületében folyt /l. fotó/. A szervezés, az eszme megvalósulásának szálai, Sopron magyarságának megmozgatása innen indult ki. Erről Bella Lajos áll. főreáliskolai tanár az 1 892-es Emlékkönyvben "Az első év" tanulmányában így írt: "Egyik leghőbb óhajunk az vala, bárcsak magyarrá tudnók tenni ezt a mi soproni világunkat. A fölocsúdás ez éveiben megpendült közöttünk fiatal tanárok, a Társas Körnek mindmegannyi tagja között az az eszme, hogy a helybeli intézetek tanító erői havonként legalább egyszer találkozhatnának fölolvasások és az ezekből fejlődő eszmecsere céljából. Az eszme tetszett és a lyceumból Boszágh János, Gombócz Miklós, Veress József, a gimnáziumból Erődi Dániel és Horváth Kristóf, közülünk Bayer Ferenc, Kárpáti Károly, Moller Ede és a kéneső természetű Fialowszky Lajos, a Laehne intézetből pedig Vajda Viktor, rögtön készek voltak, hogy valóvá is tegyék az igét. ARRABONA 35/1-2.
