Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Grábics Firgyes: A Kisfaludy Irodalmi Kör első évei Győrött

rabies Frigyes: A Kisfaludy Irodalmi Kör első évei Győrött A kiegyezés után sorra alakultak vidéki városainkban irodalmi egyesületek, nevükben egy-egy íróval. Ezek sorában a győri Kisfaludy Irodalmi Kör meglehetős későn, 1908ban, körülbelül huszadiknak jött létre... Többen, akik foglalkoztak a korral vagy a körrel, kérdezték, hogy miért oly későn. Nem biztos, hogy jó a kérdés. Egyrészt a Pozsonyi Toldy Kör, a Soproni Frankenburg Kör, másrészt a Szegedi Dugonics Társaság, a Kecskeméti Katona József Kör, harmadsorban a Debreceni Csokonai Kör aligha azonos funkcióra szerveződött. Nyilván más a szerep egy magyar nyelvűvé válását szorgalmazó közösségben, egy parasztpolgári fejlődésű településen és egy olyan városban, ahol a kultúra több ágának intézményei már megszilárdultak, beleértve az iskolahálózat bővülését is. A győri Kisfaludy Irodalmi Kör esetében bizonyosan ez utóbbiról van szó. 1. Előzmények a megalakulásig Kovács Pál kezdeményezései a 19. század 60-70-es éveiben (felolvasó estek) általában a közművelődésre, a színház működtetésére, a zenélésre és a zenehallgatásra irányultak. Az irodalom, pontosabban helyi tollforgatók nyilvánosságát a század utolsó harmadában viharosan kibontakozó győri sajtó és a sorra alakuló nyomdák vállalkozó kedve biztosította. Élőszavas megmutatkozást nyújtott, és ezzel társadalmi elismerést is a sok egyesületi rendezvény. Ennek Győrött gazdag hagyományai voltak, valójában a helyi írók nesztorának is inkább csak ez jutott pályája második felében. Új fejlemény volt, amikor a századelőn a Győri Hírlap elkezdte évi két kötetét, karácsonyra az Almanach, húsvétra a Piros könyv kiadását, nagyrészt az ünnepi lapszámok anyagából. A kötet mégiscsak becsesebb nyilvánosság volt, mint a napilapé. Éppen egy ilyen kötetben, az 1906-i Piros könyv előszavában veti fel Kuncz Jenő szerkesztő az irodalmi körnek mintegy évtizede szunyókáló tervét: "Nem amolyan kulturegyesületről szólok, amelyik a kulturális élet mindenféle válfaját felöleli... hanem kiváltképpen irodalmi tömörülésről, amely gócpontjává legyen a Dunántúl, a vidék irodalmi törekvéseinek, s beigazolja azt, hogy nem csupán a főváros mindent elnyelő tüzében csillan meg a szellemi szikra." Az idézetből is kitűnik, de az előszó egészéből még inkább, Kuncz Jenő itt egy általános műveltségi ismeretterjesztés helyett szépirodalmi alkotóműhelyt sürget. Nyilván ugyanő a Győri Hírlapban az a "k j" jelű szerző, aki két évvel később felhívja a figyelmet Kovács Pál születésének közelgő centenáriumára. 1908 júliusában a városi közgyűlés meg is bízta a polgármestert az ünnepség előkészítésével, s a felmerülő költségekre megszavazott 500 koronát. A kultusz szolgálatában asztaltársaság is alakult. Szeptember közepére véglegesült a program, és ettől látszólag teljesen függetlenül merült fel - hivatkozva hasonló vidéki és korábbi helyi kezdeményezésekre - az irodalmi kör terve. Kicsit névtelennek, szinte gazdátlannak látszik a dolog, sőt majdnem titokzatosnak: ARRABONA 35/1-2.