Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat kiállításai (1919–1941)

sülét, a Pápai Képző- és Iparművészeti Társulat, a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága, a Vasvármegye és Szombathely város kultúregyesülete népművészeti szakosztálya január 6-1 4. között nyitva tartó kiállításának katalógusában - az előszónak a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatra vonatkozó részében - dr. Kató Sándor társulati főtitkár vázolta a Társulat célkitűzéseit és összefoglalta rövid történetét. A fővárosi és vidéki újságok egyaránt bő terjedelemben számoltak be a kiállításról, hiszen, mint a Győri Hírlap korabeli tudósításában olvashatjuk: "Nagyon érdekes verniszázs lesz a mai január 6-i tárlatnyitás, mert a vidék ilyen nagy számmal még nem köszöntött be a metropolisba, amelynek - kevés kivétellel - eddig is a vidék adta nagy képzőművészeit. Tanulságot adó kiállítás lesz ez. Nemcsak a főváros közönsége látja meg a felsorakozó tehetségeket, de művészeink is belenézhetnek abba a tükörbe, amelyik megmutatja értékünket...". A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat azonban nem csupán a főváros, Budapest felé fordította figyelmét, hanem kereste a kapcsolatteremtés természetes, közvetlen lehetőségeit a közeli városok művészeti egyesületeivel is. 1934. március 11-18. között így kerülhetett sor a Soproni Képzőművészeti Kör és a győri Társulat közös kiállítására. A soproni Festőteremben 14 győri alkotó 215 képző- és iparművészeti alkotása szerepelt. A nagyszámú soproni közönséget és győri művészeket Holl Jenő kormányfőtanácsos, a Soproni Képzőművészeti Kör elnöke köszöntötte, a kiállítást pedig a két polgármester dr. Szauter Ferenc, illetve dr. Thurner Mihály nyitotta meg. A képző- és iparművészeti kiállítás tulajdonképpen csak egyetlen - igaz legfontosabb - akkordja volt annak az egész napos soproni rendezvénysorozatnak, amelyen a bemutatón kívül még számos más eseményre - felolvasások, tárlatvezetés, szakmai megbeszélések, városnézés - is sor került. 1938-ban a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter "a magyar kultúra emelése céljából" művészeti napok rendezését határozta el a vidéki városokban. Az első ilyen nagyméretű kulturális összejövetel Székesfehérváron zajlott, a második pedig Győrben 1939. április 15. és május 7. között. A képzőművészeti kiállítás mellett neves résztvevők jelenlétében, közreműködésével ez alkalomból egyéb kulturális események is zajlottak a városban: irodalmi és zenés estek, a Budapesti Filharmónia Társaság hangversenye, felolvasás a városrendezés aktuális kérdéseiről, az Operaház táncművészeinek balettelőadása, stb. A Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége és a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat rendezte közös tárlatot Späth Gyula, Győr polgármestere, a kultuszminiszter nevében pedig vitéz Haász Aladár minisztériumi osztályvezető nyitották meg. "A kiállítás országos jellegű fontosságához mérten foglalkoztak a kiállítással a fővárosi és a győri lapok - olvassuk a Képzőművészeti Közlönyben. Kiemelve, hogy a bőséges és sokoldalú program meggyőzhet mindenkit arról, hogy a győri művészeti napok nemcsak egyszerű folytatásai voltak a tavaly megkezdett kultúrnapoknak, hanem azokat úgy értékmenynyiségeiben, mint eredményeiben többszörösen túlszárnyalták". A képzőművészeti tárlat erkölcsi és kézzelfogható, azonnali eredményeinek összegzését Szabados Béla adta a Szépművészeti Szemle hasábjain: - "Maga a kiállítás szervesen illeszkedett bele a művészeti napok keretébe. Sőt éppen a képzőművészet adta az összefogó keretet az egyes művészeti események közt; - A művészeti napok nagy sikereként megemlítjük, hogy látogatottsága mintegy 7.000 körül mozgott, ebből a képzőművészet egymaga 3.000 látogatót érdekelt...; - A győri művészeti napok képzőművészeti részének megszervezése és lebonyolítása mindenben megfelelt a művészek sajátos szempontjainak; ARRAB0NA 35/1-2.