Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Henkey Gyula: Rábaközi magyarok etnikai embertani képe

enkey Gyula: Rábaközi magyarok etnikai embertani képe Bevezetés Rábaközi vizsgálataimra 1989 és 1993 között került sor. Minden helységben vál­laltam a kutatást, ahol vizsgálataimhoz helyet kaptam és segítséget adtak a lebonyo­lításhoz. Kilenc községben a csornai és kapuvári önkormányzat felkérésére a tüdőszű­résekkel párhuzamosan vizsgáltam, Rábapatonára Györe Gabriella hívott meg és vál­lalta a szervezést is. A szervezők mindenhol a helyi és környékbeli magyar őslakos helységekből származó 24-60 éveseket irányították hozzám, de sor került önként jelentkező bevándoroltak és más nemzetiségűek vizsgálataira is, de ezek adatait fel­dolgozás előtt elkülönítettem. A rábaközi őslakosok vizsgálata az alábbi okok miatt látszott fontosnak: 1. A Rábaközre nem terjedt ki az oszmán-török hódoltság, így az itteni őslakosság jól megőrizhette ősei embertani jellegeit. 2. A Sopron megyei gyepüket kabarok és besenyők védték, s miután az őröket a Lajta mentéről visszavonták, a Rábaköz azon helységeibe is kerülhettek besenyők, ahová korábban nem telepedtek. 3. Egyes adatok arra utalnak, hogy a későavarok jelentős számban élték meg a honfoglalást és összeolvadtak a magyarsággal. A környéken több nagy avar kori temetőt tártak fel. A dunántúli avarság a 9. század elején vazallus fejedelemségként illeszkedett a Karoling birodalomhoz, de a rábaközi avar kori népesség továbbélése tekintetében a régészet jelenleg érdemben nem foglalhat állást. A vizsgált községek közül Bősárkányban, Osliban, Beleden, Rábatamásiban, Rába­patonán ma is él a besenyő származás tudata, Belitzky szerint Szilba is telepedtek besenyők, a bogyoszlóiaknál észlelhető embertani jellegek pedig megegyeznek azok­kal, amelyek a besenyő eredetű népességekre jellemzők. A vizsgálatokat Martin előírásai szerint végeztem, a járomcsont alakja tekintetében a Weninger által meghatározott csoportosítást vettem figyelembe. Az egyes jellegek elemzése és a típusok gyakoriságának összehasonlítása során utalok a dunántúli és egyes összmagyar eredményekre is. A jellegek elemzése a 24-60 évesek adatai alapján történik, a típusok megoszlása terén az összes 1 8 éven felüliek adatait vettem figyelembe. A főbb embertani jellegek elemzése Testmagasság. A rábaköziek átlagos termete mindkét nemnél magas, nagyobb a dunántúli 172.13 cm-es magyar férfi és 159.35 cm-es női átlagnál is. Ebben annak is szerepe lehet, hogy a rábaközieket 1 989 és 1 993 között mértem, hazánkban pedig a sorozottaknál a termet átlaga az 1937-ben születettektől kezdve minden évben 0.4 cm-el emelkedik. Helységek szintjén a mihályiak azok, akiknél a testmagasság átlaga országos viszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik. ARRABONA 35/1-2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom