Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Adatok a Brigetio-Savaria út nyomvonalához
A felirat második sorában szereplő név második tagját jól-rosszul kivésték, bár a Macrinus név valamennyire olvasható. Feltűnő, hogy a név és a titulatura egyik részét dativusban, másik részét nominativusban írták. Ugyancsak nominativusban szerepel a caesar neve, amelyből a Diatumenianus tagot rongálták meg. A felirat 12. sorában a curam szóból hiányzik az m betű, a 13.-ban pedig az előljáró egyértelműen helytelenül ab. Macrinus császár, aki Caracalla idején praefectus praetorióként résztvett az uralkodó elleni összeesküvésben, annak halála után (217. ápr. 8.) öltötte fel a bíbort. 218 tavaszára elvesztette a senatus és a katonaság bizalmát is, máj. 1 ó-án Elagabalust kikiáltották imperátornak. Az antiochiai ütközet elvesztése után kivégezték. Fiát, aki Dio Cassius szerint 208. szept. 14-én született, 217 őszétől említik mint nobilissimus caesart. A császár a cos II megjelölést 218-ban használja. Aelius Triccianust nevét itt tévesen vésték -, Pannónia Inferior helytartóját Macrinus mérföldkövein gyakran említik. 17 A mérföldkövet 218 első felében állították. Macrinus császár idejében állított mérföldkövek eddig csak Pannónia Inferiorból, Aquincum körzetéből ismertek, a limes útról és az Aquincum-Brigetio-i belső útról, összesen 1 4 db. A 1 4-ből 13 kő szövege teljesen azonos, valamennyit Macrinus uralkodásának kezdetén állították, sem a consuli, sem a tribunusi címét nem jelöli sorszám, titulaturájában a pius augustus kifejezése szerepel. Fiát, a nobilissimus caesart valamennyi kövön Marcus Opellius Diadumenianus néven említik. Az útjavításra utaló szöveg egységesen "vias et pontes vetustate corruptas v. conruptas restituerunt", a helytartó Aelius Triccianus. Nyilvánvaló, hogy ezeket a mérföldköveket egy "kapmányban" egy műhelyben készítették, valószínűleg propagandisztikus céllal. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy a császár trónra kerülésétől, 21 7 tavaszától decemberéig csak a limes úton több mint 130 mérföldnyi utat javítottak volna. A CIL III 371 4. sz. igen rosszul olvasható mérföldkő sehogyan sem illik a többiek sorába. A császár nevéből a Severus, a nobilissimus Caesaréból az Antoninus olvasható. Bár Macrinus fia is viselte, az Aquincum környéki köveken Diadumenianusnak ez a neve sehol sem olvasható, ugyanúgy nem szerepel a császár címei közt a pontifex? maximus sem. Nincs helye a kövön a Macrinus korában megszokott útjavító formulának és a helytartó nevének sem. Valószínűbbnek tűnik, hogy Septimius Severust és Caracallát említi a felirat. Teljesen nem zárható ki, hogy a pilisszántói kő mégis Macrinus idejéből származik, ebben az esetben időben és szövegét tekintve inkább a ménfőcsanaki kőhöz áll közelebb. 3. Homokkőből készült hengeres oszlop, hasáb alakú bázissal. (6.ábra) M: 241 cm, átm.: kb. 50 cm, lábazat m: 46 cm, feliratos mező m: 75 cm, betűméret 6-9,5 cm. A felirat 10 soros. A betűk közül az 1. és a 9. sor betűi nagyobb méretűek. Vésésük meglehetősen egyenetlen, a felirat külső képe nem olyan esztétikus mint a két előbbi mérföldkőnél. A kő felületén meszelés maradványai láthatók, a kivésett betűket vörös földfestékkel kihúzták, részben a vésés hiányosságainak elfedésére. Megjegyzendő, hogy a betűk festése egyes helyeken eltér a vésett szövegtől és értelmetlenné válik (vetustate helyett uttustate, p(ius) f(elix) helyett p r!) ARRABONA 35/1-2.
