Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása

vét" jegyzi, mely burkolt utalás volt az emigrációban élő Kossuthra és ott írt művére. Hasonlóan rejtett, ám mégis közvetít valamit az ajánlás: "E nevezetes és legkorszerűbb mü minden alkotmányos érzelmű igaz magyarnak különös figyelmébe ajáltatik és szívére köttetik." Azt Győrött tudták, hogy Kozmának vannak emigrációs kapcsolatai, s közismert volt Kossuth iránti feltétlen hűsége és elkötelezettsége, de "inkognitóban" maradt a kiadvány egészen 1861. márciusáig, mígnem a fővárosból jövő sajtóhírek fel nem lebbentették a fátylat e különös, titkokat rejtő kiadványról. A pesti sajtó pro et contra reagált a fordításra és a benne közölt közjogi, alkotmányos felvetésekre. Tény, hogy Kossuth Alkotmánytervének győri kiadása eléggé zaklatott és kemény vitára bírta a korabeli közélet és publicisztika legkiválóbb személyiségeit, úgymint Kemény Zsigmondot, Fényes Eleket, Csengery Antalt, Podmaniczky Frigyest és Török Jánost, így pár hét után fény derült a titokra, mely némi megdöbbenést váltott ki Győrött, hiszen tíz évig Kossuth nevét még kiejteni sem lehetett, s most ismét olvashatók az ő "imába foglalalt" szavai. Csak jóval később derült fény arra, hogy a Kozma-fordítás az 185l-es Kütahyában készült Alkotmányterv rövidített változata, melyet Kozma franciából ültetett 6 magyarra. Mindenesetre a "felismerés" után a 48-as érzelmű, s politikailag aktivizálódó polgári és nemesi liberális csoportok előtt Kozma tette morálisan igen magasra értékelődött, hiszen tudták, hogy 1861. legelején Kossuth szavaival harcba szállni nemcsak bátorság, hanem 1848-hoz való hűség és a forradalmi érzület megvallása is kellett. A "felértékelődésnek" nemcsak erkölcsi jelentősége volt, hanem történeti is, hiszen 1849 és 1867 között A magyar nemzet szebb jövője c. fordítás volt az egyetlen Kossuth-mű, mely - igaz nem Kossuth neve alatt - megjelent Magyarországon. De hát ki volt Kozma Imre, aki Kossuth-fordításával kiállt a nemzet elé, hogy "...igaz ösvényre vezesse" az alkotmányozó viták kellős közepén az egymástól nagyonis eltérő nézeteket. 2. Kozma Imre politikai remetesége Kozma Imre Győr-Újvárosban született 1821-ben. Ősei a Sopron vármegyei Felső-Puq lyan eltek évszázadokon at. 1568-ban kaptak a nemességet. A család a 18. szazad elején telepedett át a Győr melletti Börcsre, ahol gazdálkodást folytattak. Imre atyja, Kozma János inszurgensként részt vett 1809-ben a kismegyeri csatában, melyre egész életében büszke volt. Szakítva családja nemesi tradícióival gazdag győri kereskedő lányát vette feleségül, így Imre számára sajátos motivációs légkört jelentett a táblabírói hagyományokon nevelkedett apa és a kultúrált, polgári létben felnőtt anya által megteremtett családi környezet. A Kozma-családban nagy volt a tudás, a műveltség és a magyar nemzeti hagyomány rajongásig vitt tisztelete, mely szerencsésen párosult a progressziót mindig befogadó 6