Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Környei Attila: A politikus magánélete – gróf Széchenyi István névnapja 1840-ben

Sommásan megítélhetjük: a cenki névnap sikerében benne volt a reformpolitika pártszerű kibontakozásának és a politikusok körénél nagyobb körben való elterjesztésének lehetősége, még Széchenyi vezérszerepének lehetősége is legalább olyan mértékig, amilyen mértékig ő hajlandó volt vezérkedni, de ezt a lehetőséget maga az ünnepelt néhány hónap alatt eljátszotta. Ha most a névnapot Széchenyi egész életébe helyezzük bele és nemcsak politikai pályafutásába, azt kell mondanunk, hogy a fénykorát élő gróf egyik legfényesebb napja volt, ha nem a legfényesebb. 49 éves volt ekkor, négy és fél évvel a hosszú ideje hőn óhajtott házasságkötés után, két fiúgyermek boldog apja, kiegyensúlyozott családi és társasági élettel, birtokai a legjobb állapotban voltak, anyagi gondjai alig, s valamennyi általa indított vállalkozás (Akadémia, lóversenyzés, Gazdasági Egyesület, Gőzmalom, gőzhajózás, kikötő, kaszinók stb.) több-kevesebb sikerrel de folyamatosan és biztatóan működött. És politikai törekvései helyességére, elfogadottságára itt az igazolás, a nagyszámú és őt ünneplő politikus jelenléte Cenken. Gróf Széchenyi István nem tulajdonított túl nagy jelentőséget az eseménynek, nem áldozott rá nagy teret naplójában sem. Mi magunk sem tudjuk megmondani: ha nem ismernénk a további fejleményeket, ha nem tudnánk, hogy innen már csak lefelé ment Széchenyi elismertsége, népszerűsége, ha nem ismernénk az ő későbbi reakcióit, hogyan élte át a kényszerű tényt, hogy a népszerűségben másokkal, főleg más irányzatokkal kellett osztoznia; hogy akkor miként minősítenénk az 1840. évi István napot. Akár így, akár úgy, mindenképpen gróf Széchenyi István élete és politikai pályafutása egyik csomópontjának és csúcspontjának kell tekintenünk. Környei Attila JEGYZETEK 1. Bóka László bevezető tanulmánya Gróf Széchenyi István: Naplóihoz. Bp. 1943.10.O. 2. Bóka szerint a "legnagyobb magyartól", a szobortól nem lehet és nem is kell tanulni, ót nem lehet követni, elég róla annyit tudni: ő a legnagyobb magyar, elég őt csak tisztelni. Ezt mások is értékelték, s a Széchenyi ismerők, a nézeteinek saját korukban is nemzetnevelő és politikai szerepet szánok küzdöttek ezen állapot ellen pl. a Széchenyi évfordulókat fölhasználva 1941 -ben és 1991 -ben. 3. Pl. a műemléki irodalomban Kriszt György írásai. Sisa József: "Bárki bármit mond is, az architektúra törvényi csupa önkényen alapulnak." Széchenyi István építészeti érdeklődése. Művészettörténeti Értesítő. 1992.52.o. 4. Azaz: az uraságot fölkereső főrangú stb. rokonai és barátai mellett Széchenyi a népnek is ünnepnapot biztosított, mégpedig: f alvaiból - a távoli Somogyból is - 2-2 küldöttet látott vendégül, és a cenki parasztokat. Ezen az ünnepségen Szalay József tiszttartó elszámolása szerint elfogyott: 2 borjú, 4 sertés, 160 db. kenyér, 5 akó újbor és elégett 6 font faggyúgyertya összesen 192 ft 12 krajcár értékben. 76