Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Környei Attila: A politikus magánélete – gróf Széchenyi István névnapja 1840-ben
Ha nem is konkrétabb, de megfoghatóbb, érthetőbb ügy ennél a váltótörvény alkotása. A törvény tervezetét Wildner Ignác bécsi jogászprofesszor készítette, s azt az alsóház bizottsága tárgyalta meg és szinte változtatás nélkül terjesztette az ülés elé. Pulszkytól is tudjuk, hogy a törvénytervezet ezen előkészítői: Wildner, Deák, Pulszky, Bezerédj, Vághy, Klauzál, Somssich Miklós voltak. Mint látjuk: Somssich kivételével valamennyien a névnap vendégei. Széchenyi ezt le is írja Deák Ferenchez 1840. augusztus 2-án írt levelében: "Még mindég nagy rendetlenségben lévő cenki lakomat most kettőztetett szorgalommal igazítjuk, mert közelít august.20-ika, hol a váltótörvény alkotói s még néhány más lelkes barátok ígérkeztek hozzám.... Remélem, hogy august.20-i kis gyüleményünk fő bajnoka, kit velem együtt az egész haza annyira szeret és becsül, kedves Deák Ferenc" lesz. A meghívást a nevezetteknek Széchenyi 1839. decemberében adta át, s december 5-én gróf Andrássynál elköltött ebéd alkalmával szélesebb kört hívott a névnapra: "Ich esse in der Menage Andrássy. Wildner praesidirt. Deák, Wildner, Fehérváry, Pulsky, Zaborsky, Szegedy, Jankovich, Beöthy Ödön, Eötvös Pepi, Bezeredy, Sárközy, Andrássy. Lade alle ein zum essen und 20 ten August 1840." (Napló.V.k. 337-338.0.) - Mint látjuk, csaknem valamennyien meg is jelentek. Széchenyi az országgyűlés egész menetében igen nagy figyelemmel kísérte mindkét házban a reformellenzék tagjainak szereplését, különösen azokat, akik akkori meglátása szerint a politikai mozgások irányítói, vezérei lehetnek, így a felső házban gróf Batthyány Lajost, a rendek házában Deák Ferencet. Az első rátermettségét elismerte ugyan, de vezérkedésétől, túlzott határozottságától már akkor egy kicsit tartott is. Deákot minden szempontból alkalmasnak ítélte a vezérkedésre, sőt kívánatosnak tartotta, hogy éppen Deák legyen a reformpolitika alsóházi vezére. Csak legyen min, legyen kiken vezérkedni. Széchenyi másokkal együtt szintén fölismerte, hogy nem elég az ügy győzelméhez, ha csak az országgyűlési ülésteremben, s esetleg csak a szavazáskor derül ki, hogy ki- hogyan áll hozzá. Fölismerte, hogy a hasonlóan gondolkodó politikusokat általában a közéletben, tehát az üléstermeken kívül is, kell egy táborba hozni, és ezt a tábort a lehetőség szerint bővíteni. 1839. augusztus 29-én írta be naplójába: "Lovagolok s sétálok Batthyány Lajossal. Az "igen vagy nem" felől tisztában vagyunk, a miképpen felől: "Koncentráció, - magyar és alkotmányos érzületet kiterjeszteni, - divatba hozni." Azaz, szervezkedni, de egyben terjeszteni is az ügyekről vallott nézetüket, azaz: a közvéleményt formálni. 1839. szeptember 14-én délben Esterházy Kázmérnál nagyobb társaság gyűlt össze, s az egybegyűltek Széchenyi vezetésével kívánatosnak látták, hogy az országos politikára nagyobb hatást gyakoroljanak s elhatározták, hogy ennek módjáról terveket készítenek. A Naplóban: "14 ten Um 12 bei Kasimir Esterh'zy. "Wir würden nach dem Landtag - wirken — Es sollte ein jeder ein Project machen. Es waren dabei (Ich quasi als Praeses): August Odescalchy, Louis Batthyány, Zay Karl, Kazimir Esterházy, Pepi Zichy, Franz Haller, Eugen Zichy, Anco ton Szapary, Nicki Szapary" - A tíz jelenvolt közül hat jelen lesz a cenki névnapon. És két hónap múlva a mágnás kaszinóban ismét nagyobb társaságban kimondják a fő53 rendi ellenzék megalakulását. Jelen voltak Széchenyi naplója szerint (1839.XI.18.) 71
