Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása

KOSSUTH KÜTAHYAI ALKOTMÁNYTERVÉNEK X 860. ÉVI GYŐRI KIADÁSA 1. Az "... időbeli vezérszónok" müve • A Győri Közlöny 1861. január 8-i számában Kozma Imre, a Bach-korszakban remetei magányt vállaló, s az önkényuralom ellen ezzel tiltakozó győri ügyvéd felhívással fordult "A győri és a győrvidéki hazafias érzelmű közönséghez", mely ekkor már javában az Októberi Diplomát követő alkotmányos "térfoglalás" lázában égett. A lap által közölt felhívás egy 18 lapból (36 oldal) álló füzet formátumú kiadványt ajánlott "A magyar nemzet szebb jövője" címmel. A Sauervein Géza győri nyomdájában készített könyvet 50 osztrák értékű krajcárért árusították a Torony utca 9. számú házban, a lap ott működő szerkesztőségében és kiadóhivatalában. A kiadó Kozma Imre instrukciójára a hirdetés szokatlan módon felkínálta a visszaváltás lehetőségét is, ha "valaki nem találná e művet elég méltónak érzelmeinek összhangzó, vagy tett áldozatával felérőnek..." Egyszeri hirdetés után azonban abbamaradt a kiadvány propagálása, s csak évek múltán az 1865-ös képviselőválasztások idején utaltak Kozma közéleti publicisztika terén elért "igen szép képzettségére". A fővárosban viszont néhány hét múlva éles sajtópolémia bontakozott ki az országos lapokban Kozma munkájának hitelességéről és a benne taglalt alkotmányjogi kérdésekről, különös tekintettel a megyék és a központi kormányzat viszonyára, valamint a nemzetiségi kérdésre. A Kozma által adott cím rejtve hagyta a mű tényleges célját, főbb tartalmi indítékát, s általában utalt egy, a nemzet jövőjét célzó állapotra. A korabeli olvasó akkor kezdett el gondolkodni a kiadvány szokatlan formuláin, midőn észrevette, hogy Kozma nemcsak kiadója, hanem egyben fordítója is volt "e nevezetes műnek"; következésképpen az olvasó érzékelhette, hogy itt nem egy eredeti magyar nyelvű munkát, hanem egy "forditmányt" adott kézbe a Győrött bölcsnek és közjogi kérdésekben nagytudású ügyvédnek tekintett Kozma Imre. Tény, hogy a mindig magányt kereső Kozma készülő munkájáról nem sokan tudtak Győrött. Szilvásy Márton, a radikális felfogású "elvbarát", a Győri Közlöny szerkesztője a "beavatottak" közé tartozott, ám még ő is szűkszavú előzetest közölt lapjában, félve a hatóságok esetleges retorziójától. Győrött az óvatos hallgatásban és csendben egy ideig nem volt világos, hogy mi a fordítás célja, hogyan került a kézirat Kozmához, és főként ki az eredeti szerző. Kozma az előszóban "az időbeli vezérszónok külföldön írt mű-