Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása
32. Kossuth Alkotmánytervének 18 59-es francia kiadásának magyar nyelvű változata (továbbiakban francia kiadás=FRK), SPIRA György 1989. B. 49-84. A KF és FRK összehasonlító vizsgálatában nagy segítségünkre volt a Spira által közölt alkotmányterv és az Irányi-Kossuth levelezés közreadása. Ugyanitt a Kossuth Mazzini, s a román és a délszláv vezetők közötti tárgyalások menetéről közölt adatok sok tekintetben világossá tették a FRK egyes módosító megállapításait, melyek más hangsúlyt adtak az eredeti kütahyai terv egyes pontjainak. 33. SZABAD György 1967. A. 245. és 372. 33/a.PULSZKY Ferenc 1891. III. 36. Kossuth 1850.április 18-i levele Teleki Lászlónak. A KF gondolati bonyolultsága és nehézsége némileg összefügg a kütahyai száműzetés szörnyű körülményeivel: "Kutahia egy borzasztó hely., kopár kőporos hegyek veszik körül... a civilizátiónak még a legparányibb sugara sem jutott el." 34. KF:"Magyarhon jövőjét illető politikai szervezet javaslat. A külön nemzetiségek igényeinek kellő tekintetbe vételével." FRK: "Javaslat Magyar Ország jövő political szervezetét illetőleg tekintettel a nemzetiségi kérdés megoldására." 35. A "népfenség" fogalmat a KF, a "népfelség" megnevezést a FRK használja. Közöttük csak formai-stiláris különbséget érzékelünk, tartalma mindkét fordításnak lényegét tekintve azonos. 36. KF: "községi szabadság", FRK: "népszabadság". 37. Kossuth Alkotmányterve a progresszió szempontjából túltett az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatán is. E tétel is ezt bizonyítja. 38. Kossuth a napóleoni abszolutizáció teremtette francia helyzetre idézi Mórusz Tamást: "szegény köztársaság oda jutott, hogy ...szeretni őt árulás -védeni halál". 38/a. KOVÁCS István-TÓTH Károly 1990.20. A családnak pusztán "közvetítő láncszem" szerepe van az egyén és a társadalom között. 39. A megye "ellenszegülésének" joga érezhetően nagyobb jelentőséget kapott a kütahyai tervben, mint a FRK-ban. Kossuth gondolkodásában 1851 -ben még frissen élt az 1848 előtti és alatti municipiális szemlélet, mely szerint a megye az alkotmányosság egyedüli "védbástyája", a magyar érdekek egyedüli képviselője a kamaríllával és a birodalmi központosítással szemben. 40. A "sértetlen" kifejezést a két kiadás eltérő módon liasználja. A KF "személyi sértetlensége" a személyi szabadságjogok szinonimája, FRK-ban "az alapvető személyiségjogok"-nak felel meg. 41. SPIRA György 1989. B. 29-31. Kossuth kezdetben Telekivel ellentétben semmiféle területi autonómiára, "Magyarország megcsonkítására" nem volt hajlandó, később azonban a konföderációs terve érlelődése idején sokkal engedékenyebbnek mutatkozott, mint 1851-ben. 42. A "kerületi egylet" nem egészen világos behatárolás, az alkotmányterv megyékről szóló fejezetében ugyanis a megyei felállás ennek a kerületi (régió) igénynek felel meg. 43. Árnyalati különbség van e téren a két fordítás között: a vallásoktatás megszervezése a "helyi egyház joga (FRK), a "vallásfelekezetek jogköre"(KF). A győri kiadás szövegkörnyezete azt sugallja, hogy az egyes helyi egyházi közösségek nemcsak a vallásoktatást magát, hanem annak milyenségét, formáját is önállóan kialakíthatják. 44. A KF "az általános szavazati jog alapján választott tisztikar", a FRK "önkormányzati testület" megnevezést használja, így nem világos, hogy melyik helyi szerv a felelős a kormányrendeletek végrehajtásáért. A kossuthi önkormányzati elvből következik, hogy a FRK lehet a pontosabb, mivel Kossuth több helyen is a tisztikarral szemben a helyi választott testületet helyezte előtérbe a közigazgatási funkciók gyakorlásában. 41
