Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Perger Gyula: Cigánykovácsok Győr megyében – a győri iszkápások

Ahogy nőtt; erősödött a gyermek, úgy végzett mindig nehezebb munkát. Egészen nő­süléséig az apja mellett dolgozott. "A gyerek az aptyátú tanul, asztán fojtattya a mester­síget." Mikor megnősült a fiatalember, apja ellátta legszükségesebb szeszamokkal, s kész "mesternek" tekintették. Öreg Putter András szerint, az iszkápás mestereknek jó hírük volt a városban, annak ellenére, hogy "cigánnak tartották ükét". Szinte mindegyik idős iszkápás mesterként, hajókovács mesterként emlegeti elődjeit. Csonka Albert szerint a régi iszká­pások "céhbe ítek, szegíny emberre nem beszítek mer mingyá letorkúták. Cé ládájuk is vót. A Tüske kocsmábo, kísőbb meg a Gálná vót egy láda ami üvegbű vót. Abba vót a cémóri. Hát isszokták mondanyi." Putter Mihály szerint "inasnak csak azok mentek, akik a ha­jókovács céh tagjai vótak." A céh első embere az elöljáró volt. Gyakorlatilag ő intézte a szervezet dolgait. A céhnek nem volt minden iszkápás tagja." Aki nem bírt magának mes­terséget állítani, az a szegényebb oda ment dógozni a gazdagabbhoz. A szerszámot is az atta, ha neki dúgozott legínyszám." A céh tagjai városi tisztségeket nem viseltek, csak az újvárosi egyházközségen belül tevékenykedtek. "Ollan szíp ászlónk vót, hogy a Húsvéti kör­menetkor minden újvárosi a mi ászlónk alá akart gyünni." Néhányan arra is emlékeztek, hogy a zászlón rajta volt a "cé címere", meg a mesterek neve. A zászló nyomán sikerült tisztázni, mi is lehetett az emlékezetbe rögzült "iszkápás céh". A Győri Közlöny 1868. június 14-i számának hírharang rovatában megbújó tudósítás szerint: "Csütörtökön a czigány-kovácsok egyletének (kiemelés tőlem P.Gy.) Újvárosban, a favágók egyletének pedig a belvárosban volt zászlószentelési ünnepélyök, amazoknál a zászlóanyai tisztet Zechmeister Józsefné asszonyság, emezeknél Zechmeister Károlyné voltak szívesek elvállalni, és jelenlétük és szíves nyájasságuk által az egylet tagjai örömét fokozták és kegyeletét még inkább kiérdemelték." A cikkben említett zászlót sikerült fellelni és azonosítani. Ma is ott van - több más hasz­nálaton kívüli tárgy társaságában - az újvárosi Szent József Plébániatemplom egyik kam­rájában. A 222 cm x 142 cm-es bíborszínű, arannyal szegett és rojtozott zászló közepén képmező. Az egyik oldalán, a képmező felett és alatt aranyszínű felirat: ÚJVÁROSI SZEG­KOVÁCSOK CZÉHZÁSZLÓJA (1868 MEGÚJÍTVA 1958. A képmezőben Szent Flóri­án vászonra festett olaj képe. A zászló másik oldalán, a képmezőt keretezve, a céhtagok nevei: HAJDÁR ISTVÁN CZÉHMESTER. VARGA JÓZSEF 1 ő KULCSÁR VÖRÖS JÓ­ZSEF 2 od KULCSÁR RIGÓ MIHÁLY JEGYZŐ VÖRÖS MIHÁLY BUNDÁS FERENC CSONKA PÁL DÖME ISTVÁN PUTER MÁTYÁS ÁBRHÁM ALBERT RAAB JÁNOS HAJDÁR ANDRÁS. A képmezőben, az országot Máriának felajánló Szent István. A zászló mindkét oldalán, a képmező jobb és bal oldalán, aranyszínű - egymást keresztező - kala­pács és tűzifogó. Nyilván ez volt az a bizonyos, adatközlők által említett "céh címer". A zászló jelenlegi állapota igazolja az 1958-as felújítást. Csupán a képmező, és a kettőske­resztben végződő, koronás címert ábrázoló, sárgaréz csúcsdísszel záródó zászlórúd tűnik múltszázadinak. A zászló feliratával ellentétben, valószínűleg nem céhbe, hanem iparos egyletbe tömörültek a szegkovácsok . 278

Next

/
Oldalképek
Tartalom